Andrássy út 60

A Feszty Adolf tervei alapján épült palotába 1937-ben költözött a magyar nemzetiszocialista mozgalom Szálasi-féle szárnya. Az épület 1940 után lett főhadiszállásuk („Hűség Háza”), a nyilas hatalomátvételt követően börtönként is használták. 1945 tavaszán az Andrássy úti ház új tulajdonost kapott. A kommunisták hatalmát biztosítani hivatott politikai rendőrség vezetője, Péter Gábor kifejezetten ezt a házat kérte a szervezet főhadiszállásának, ahol a pincéket is birtokba véve, pincebörtön-labirintust alakítottak ki. A rendszer ellenségeinek kikiáltott embereket itt kínozták halálra, kergették az öngyilkosságba vagy csikartak ki belőlük vallomásokat a legkegyetlenebb módszerekkel. Az egykori Hűség Háza, majd ÁVH székház 1956-ig szolgált az állami terror központjaként.

Cionizmus

A modern nacionalizmus hatására létrejött zsidó nemzeti mozgalom és ideológia, amelynek célja egyrészt egy független zsidó állam megalakítása, illetve helyreállítása Palesztinában, másrészt a zsidó érdekek védelme a világ más országaiban. A kifejezés a Cion („Sion”) szóból ered, ami egy Jeruzsálem melletti dombot jelöl. Megalapítójaként Herzl Tivadar (1860–1904) magyarországi születésű, Ausztriában élő írót, újságírót tartják. A kezdeményezés első világkongresszusát 1897-ben Bázelben tartotta. A mozgalom elérte célját, Izrael újraalakulása 1948 májusában megtörtént. Hazánkban a Magyar Cionista Szövetség vallotta magáénak célkitűzéseit.

Don-kanyar

A 2. magyar hadsereg felvonulási területe 1942 nyarán – földrajzi szempontból Voronyezs városának környéke. A német alárendeltségben kivonuló magyar haderő 1942 júliusában érte el a Don folyót, de már augusztustól védekezésre volt kénytelen berendezkedni. A hadsereg szempontjából végzetesnek bizonyuló szovjet áttörésre 1943. január 12-én került sor. A magyar csapatok ellenállását a szovjet haderő napokon belül felmorzsolta. A körülbelül 200 ezer fővel kivonuló hadsereg vesztesége 100-120 ezer fősre tehető.

Führer

A német nemzetiszocialista diktátor, Hitler címe. A Nemzetiszocialista Német Munkáspárton (NSDAP) belüli vezérkultusz megnyilvánulásaként kezdték el használni. Hindenburg köztársasági elnök halála (1934) után vette fel Hitler hivatalosan is a Führer und Reichskanzler (vezér és birodalmi kancellár) címet. Ez voltaképpen leképezte, hogy Hitler ekkorra magában egyesítette a törvényhozó, a végrehajtó, a bírói és – egyre inkább – a katonai hatalmat. 1939. január elejétől a német sajtó felsőbb utasításra csupán Führerként emlegette. 1942 januárjától a cím a Wehrmacht főparancsnoki tisztére is utalt.

Gestapo (Geheime Staatspolizei)

A hitleri Németország 1933-ban alapított politikai rendőrsége (Geheime Staatspolizei, Titkos Államrendőrség). 1935-ben Heinrich Himmler SS-birodalmi vezető (1900–1945) alárendeltségébe vonták, aki SS-tisztekkel töltötte fel az addig kizárólag rendőrökből álló testületet. 1939-ben a Birodalmi Biztonsági Főhivatal (RSHA) alá rendelték, annak IV. osztályaként (Amt IV) működött tovább. Fő feladata a nemzetiszocialista rendszer ellenségeinek az üldözése volt. A Gestapo ún. zsidó referatúrájának volt a vezetője Adolf Eichmann, a magyarországi deportálások egyik szervezője.

gettó

A fogalom eredete hosszú időre nyúlik vissza. Már az első században is voltak Európában: az első ismert dokumentum szerint 1084-ben Speyerben. Velencében 1423-ban egy rendelet megtiltotta, hogy zsidó személy a városon belül ingatlant vásárolhasson. Ekkor született meg az izraelita közösség számára egy izolált letelepedési hely igénye, ahol figyelemmel kísérhették életüket, és melynek falai között ők is biztonságban érezhették magukat. Így lett az övék a 16. század elején, az akkor még nádasokkal ékelt, lagúnákkal körbezárt terület, amely egy öntöde szomszédságában volt. Az önteni szó olaszul: gettare, ebből származik ennek a sajátos telepnek a neve, a későbbi gettó kifejezés. A II. világháború idején így hívták a zsidók részére városokon belül vagy azok szomszédságában kijelölt kényszerlakóhelyeket.

gyalogság

A szárazföldi csapatok legrégibb, alapvető fegyverneme, amelynek rendeltetése az ellenség legyőzése, területének birtokbavétele, illetve a saját terület megtartása. A Magyar Királyi Honvédségben a gyalogság volt a fő fegyvernem. A magyar haderő alulfejlettségét jelzi, hogy a nagyhatalmak hadseregeivel szemben a II. világháború folyamán nem tudta megfelelő mértékben megoldani a gyalogság gépesítését. A fegyvernem alapvető szervezeti köteléke a (két ezredből álló) gyalogos dandár, majd a (három ezredből álló) gyalogos hadosztály volt.

holokauszt

Görög eredetű szó, eredeti jelentése: Istennek ajánlott teljesen elégő áldozat. Az 1960-as évektől az európai zsidóság kétharmadának 1939 és 1945 közötti kiirtását értjük alatta. 1933 és 1945 között a nácik és csatlósaik a zsidókon kívül több millió lengyelt, oroszt és más nemzetiségűt, cigányokat, homoszexuálisokat, elmebetegeket, Jehova Tanúit, politikai ellenfeleik sokaságát üldözték és ölték meg. A fogalom megjelölésére használják a héber soá (eredetileg csapás, katasztrófa) és a magyar vészkorszak kifejezéseket is.

Ideiglenes Nemzetgyűlés

1944. december 21-én Debrecenben, a református kollégium oratóriumában összeülő testület, amely a magyar államszuverenitás kizárólagos képviselőjévé nyilvánította magát. Tagjait a már szovjetek által elfoglalt országrész mintegy 50 nagyobb városban választották meg vagy jelölték ki a nemzeti bizottságok szervezésében. A Nemzetgyűlés elnökének a képviselők Zsedényi Bélát választották meg. A parlament fő feladatát, a kormányzat felügyeletét a 23 tagú Politikai Bizottság (nem azonos a kommunista párt hasonló nevű szervével) látta el, mert a nemzetgyűlés csak néhány alkalommal ülésezett. 

Ideiglenes Nemzeti Kormány

Az Ideiglenes Nemzetgyűlés által választott végrehajtó kormányszerv Magyarországon 1944. december 22-e és 1945. november 16-a között. Személyi összetétele Moszkvában alakult ki a Horthy Miklós kormányzó által kinevezett fegyverszüneti küldöttség és a szovjet vezetés közötti tárgyalásokon, amelyekbe bevonták a magyar kommunista emigráció képviselőit is. Élére az 1. magyar hadsereg volt parancsnoka, Dálnoki Miklós Béla vezérezredes került. A kabinetnek két tábornok tagja volt, a fontosabb tárcákat a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült pártok politikusai kapták meg. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány nevében a miniszterelnök 1945. január 20-án írta alá a fegyverszüneti egyezményt és a hadüzenetet Németországnak. A kabinet hozzákezdett a nagybirtokrendszer felszámolásához, és elindította az ország újjáépítését. Megbízatása az 1945. november 4-én rendezett nemzetgyűlési választások után ért véget.

Internálás

Az internálás, vagyis „rendőrhatósági őrizet alá helyezés”, a hatalomnak egyfajta eljárás technikai eszköze volt politikailag valóságos, és képzelt ellenségei ellen. A hagyományos jogszolgáltatási keretekbe be nem illeszthető ügyekben alkalmazták, mivel minden előzetes vizsgálat nélkül, politikai megítélés alapján közvetlenül hajthatták végre az erre kijelölt karhatalmi szervvel. A háború utáni internálási joggyakorlat szabályozása Erdei Ferenc belügyminiszternek a 138.000/1945. biz. B. M. számú, 1945. június 21-i bizalmas, közzé nem tett rendeletében található. Ez a rendelet korlátlan internálásra jogosította fel azokat a szerveket, amelyeket megbíztak a végrehajtással. Így tovább bővült a politikai rendőrség hatásköre, ugyanis a rendelet az előzetes őrizetbe vételen túl, bírósági ítélet nélküli internálásra is feljogosította ezt a szervet. 1945-1946-ban csak Budapesten és környékén több mint 15 internálótábor működött, míg vidéken, vármegyénként legalább egy internálótábor üzemelt. 1946 végén, 1947 elején központosították az internálótáborokat, így a Buda-déli internálótábor lett az ország Központi Internálótábora. 1949 tavaszán a Központi Internálótábort átköltöztették Kistarcsára (a Buda-déli laktanyát visszakapta a honvédség), amely 1953 végéig viselte a központi internálótábor címet. 1950-1953 között a politikai internáltak nagy része, az Államvédelmi Hatóság által birtokolt internálótáborok (Kistarcsa, Recsk, Tiszalök, Kazincbarcika, Sajóbábony, Bernátkút) valamelyikében sínylődött. Az 1953. július 26-i minisztertanácsi rendelet értelmében, 1953 késő őszére, hivatalosan az internálótáborokat felszámolták.

Képes Figyelő

1945. szeptember 1-jén az Újságírók Lap-, Könyvkiadó és Kultúraterjesztő Szövetkezete által indított politikai, társadalmi, művészeti és gazdasági hetilap, amelynek 1950. augusztus 26-án jelent meg az utolsó száma. Főszerkesztője Vásárhelyi Ferenc, szerkesztője Petur László volt. A lap rendszeresen beszámolt többek között a háborús bűnösök elleni büntetőperekről és a kivégzésekről.

Kiugrási kísérlet

Horthy Miklós kormányzó 1944. október 15-i kísérlete a II. világháborúból való egyoldalú kilépésre. Az államfő a rádióban jelentette be, hogy Magyarország fegyverszünetet kér a Szovjetuniótól. A kiugrás megvalósítása viszont a szervezési hibák, a tisztikar egy részének ellenállása, valamint a német titkosszolgálat ellenakciói miatt kudarcba fulladt. Horthyt zsarolás útján arra is rá tudták venni a németek, hogy október 16-án a Nyilaskeresztes Párt vezetőjét, Szálasi Ferencet nevezze ki miniszterelnöknek. Ez egyet jelentett a háború folytatásával és a nyilas uralom kezdetével.

Magyar Államrendőrség

1945-ös megalapításától a (kommunista kézben levő) Belügyminisztérium által felügyelt rendvédelmi szerv. Szervezeti keretein belül alakult meg a Politikai Rendészeti Osztály (PRO, 1945–1946), majd az Államvédelmi Osztály (ÁVO, 1946–1948), ebből nőtt ki az Államvédelmi Hatóság (ÁVH). A Budapesti Rendőr-főkapitányság élére Sólyom László került 1945 elején főkapitányi címmel, helyettese Kádár János lett. Hivatalosan a Budapesti Nemzeti Bizottság nevezte ki őket. A politikai rendőrség vezetője Péter Gábor lett, az előbbiekkel ellentétben ő a megbízását formálisan is az Magyar Kommunista Párt (MKP) Politikai Bizottságától kapta. (A politikai bizottság általános fogalommagyarázata itt olvasható.)

Magyar Cionista Szövetség (MCSZ)

Cionista – azaz a zsidóság palesztinai letelepítését szorgalmazó – programot képviselő magyarországi szervezet, amelynek alapszabályát 1927-ben fogadták el. A szervezet keretet biztosított különféle pártok és mozgalmak számára, igazi jelentőségre azonban Magyarország német megszállása (1944. március 19.) után tett szert. A szövetség helyi szervezeteit a budapesti központ kivételével a belügyminiszter már 1940. július 11.-én feloszlatta. A belügyminiszter azt is megtiltotta, hogy a cionista szervezetek tagjai és a velük szimpatizáló izraelita fiatalság erdőben és egyéb helyeken összejöveteleket, kirándulásokat és táborozásokat tartson. A Komoly Ottó vezetése alatt álló Magyar Cionista Szövetség részt vett ellenállási akciókban, hamis papírok gyártásával pedig üldözöttek külföldre menekülését tette lehetővé. 1945 után tagsága gyorsan növekedett (kb. 30 ezer fősre a háború előtti 4-5 ezerhez képest), de ez sem akadályozta meg 1949-es feloszlatását.

Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség (MADISZ)

A Magyar Kommunista Párt (MKP) kezdeményezésére 1944 decemberében Debrecenben megalakult ifjúsági szervezet, amely a párton kívüli 15-24 éves ifjúságot volt hivatva tömöríteni. 1945 februárjától kezdve egyértelműen kommunista befolyás alá került, így a többi politikai erő a kezdeti együttműködés után inkább önálló ifjúsági szervezetek létrehozása mellett döntött. 1945 közepén taglétszáma 239 ezer fősre emelkedett, 1946 elejére ez a szám viszont a felére csökkent. 1948 márciusában a többi ifjúsági szervezettel együtt beolvadt a Magyar Ifjúság Népi Szövetségébe.

Magyar Front

Magyar demokratikus és antifasiszta szervezetek által 1944 májusában létrehozott tömörülés. Alapító tagjai közt szerepelt a Független Kisgazdapárt, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) és a kommunista Békepárt. Szeptemberben csatlakozott a Nemzeti Parasztpárt (NPP) is. Röplapjaiban szabotázsra, a németek elleni fegyveres harcra buzdított. Horthy Miklós kormányzóval október 11-én találkozott a Front nevében Tildy Zoltán és Szakasits Árpád, de a kiugrási kísérlet kudarca miatt a kapcsolatnak nem lett folytatása. Novemberben Bajcsy-Zsilinszky Endre és Kiss János altábornagy vezetésével megalakult a Magyar Fronton belül a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága, amely a fegyveres ellenállás irányítását akarta átvenni. A Bizottság vezetőit a nyilasok még november folyamán letartóztatták. Az 1944. december 3-án a szovjetek által elfoglalt területeken megalakult Magyar Nemzeti Függetlenségi Front a Magyar Front örökösének tekintette magát.

Magyar Függetlenségi Párt (MFP)

1947. július 26-án a Független Kisgazdapártból 1947 márciusában kilépett Pfeiffer Zoltán és köre által alapított politikai tömörülés, amelyhez csatlakozott a feloszlatott Magyar Szabadság Párt tagjainak egy része is. A párt konzervatív nézeteket vallott, és az 1947. augusztus 31-i „kékcédulás” választásokon 13,43%-ot szerzett. A Magyar Kommunista Párt (MKP) kezdeményezésére a koalíció petícióval támadta meg a párt parlamenti mandátumait. A választási bíróságként működő Országos Nemzeti Bizottság Rákosi Mátyás nyomására az Magyar Függetlenségi Párt választási eredményeit 1947. november 20-án megsemmisítette. A pártot Rajk László belügyminiszter még aznap betiltotta. Pfeiffer Zoltán 1947. november 4-én családjával együtt külföldre menekült.

Magyar Királyi Honvéd Vezérkar

A Magyar Királyi Honvédség legfelsőbb irányító szerve, amely kidolgozta annak hadműveleti és felvonulási teveit; javaslatot tett a haderő szervezésére, ütőképességének fokozására, valamint az ország háborúra való előkészítésére és mozgósítására. Irányította a katonai felderítést és az elhárítást, valamint a Magyar Királyi Honvédség kiképzését és egy esetleges háborúra való felkészítését. Élén a Magyar Királyi Honvéd Vezérkar főnöke állt. A trianoni béke előírásai miatt 1938-ig rejtetten, a Honvédelmi Minisztériumba olvasztva működött. A második világháború alatt hatáskörein túlterjeszkedve politikai kérdésekben is állást foglalt, így a Szovjetunió elleni hadba lépés mellett vagy a kiugrási kísérlet ellenében.

Magyar Királyi Honvédség

A magyar haderő hivatalos megnevezése 1920–1945 között. Élén mint legfelsőbb hadúr Horthy Miklós kormányzó állt, a legfőbb katonai vezetést pedig a Magyar Királyi Honvéd Vezérkar főnöke gyakorolta. A Magyar Királyi Honvédség a trianoni béke értelmében az 1920-as években 35 ezer fős toborzott zsoldos hadsereg volt, de nem lehetett légi és folyami hadereje, továbbá nem tarthatott nehéztüzérséget, harckocsizó, vegyi és támadó jellegű műszaki egységeket. A haderő nyílt fejlesztésére 1938-tól volt lehetőség, ennek érdekében hirdette meg Darányi Kálmán miniszterelnök 1938. március 5-én a „győri programot”. A Magyar Királyi Honvédség békelétszáma ekkor 77 ezer főt számlált, a fejlesztések következtében ez a szám 1943-ra a 250 ezer főt is meghaladta. A magyar haderő legnagyobb mozgósított létszámát 1944 szeptemberében érte el, ekkor 1 milliónál is több ember állt fegyverben. A minőségi és mennyiségi fejlesztések ellenére a Magyar Királyi Honvédség ütőképessége elmaradt a kor követelményeitől, a nyilas uralom alatti totális mozgósítás is csak elméletben növelte meg a haderő harcértékét.

Magyar Kommunista Párt (MKP)

Az 1918-ban Kommunisták Magyarországi Pártja néven alakult, 1943-ban hivatalosan feloszlott, Békepárt néven továbbműködő bolsevik típusú kommunista párt hivatalos neve 1944. november 5-től. 1944-től a koalíció tagja, kormánypárt. Első embere Rákosi Mátyás volt, 1945. február 25-től főtitkárként. Kezdetben a sztálini elvárásoknak megfelelően látszólag elfogadta a polgári erőkkel való összefogás szükségességét, de már 1946 elejétől a többi koalíciós párt hatalomból való kiszorítására törekedett. 1948 júniusában pártkongresszus mondta ki az egyesítést a Szociáldemokrata Párttal, Magyar Dolgozók Pártja néven.

Magyar Radikális Párt (MRP)

A Csécsy Imre vezette fővárosi liberális értelmiségieket tömörítő párt. Alakuló ülését 1945. március elején tartotta, azonban névleg már 1944 novemberétől létezett. 1945-ben nem jutott be a nemzetgyűlésbe, politikai eszméit tekintve közel állt a munkáspártokhoz. Az 1947-es választásokon 7 mandátumot szerzett, 1948-ban önállósága megtartásával a Radikális Demokrata Pártszövetségben egyesült a Polgári Demokrata Párttal. 1949-ben a Magyar Függetlenségi Népfront megalakulásával de facto megszűnt.

málenkij robot

Az orosz kifejezés eredetileg (malenkaja rabota) „kis munkát” jelent, a köztudatban pedig a polgári lakosság tömeges elhurcolását és több éves szovjetunióbeli kényszermunkát. A második világháború során Magyarországra érkező szovjet fegyveres szervek többnyire a „kis munka" ígéretével, hazugságával hurcolták el a polgári lakosság tömegeit. Összesen körülbelül 600 ezer magyar polgár került szovjet fogságba hadifogolyként, vagy civil internáltként. A Szovjetunióba vitt magyarok körülbelül harmada civilként esett „hadifogságba”. A szovjetek munkaképes korú embereket vittek el, de előfordult, hogy 18 évesnél fiatalabbakat, illetve idős embereket is elvittek. A málenkij robotra elhurcoltak többségét bányákban, fakitermeléseken, építkezéseken, gyárakban dolgoztatták embertelen körülmények között.

Manci híd

Az 1944–1945 folyamán felrobbantott Margit híd helyére épített pontonhíd, melyet a köznyelv nevezett így, becézve a Margit nevet. A Mistéth Endre által tervezett híd 1946 májusára készült el, a Lukács fürdő kertjéből a Margit-szigeten át a Sziget utcánál (ma: Radnóti Miklós utca) érte el a pesti partot. Az új Margit hidat 1948-ban adták át a forgalomnak, röviddel ezután bontották el a Manci hidat.

Margit-vonal

A német hadászati-hadműveleti védelem legfontosabb eleme a Kárpát-medencében. Létesítését 1944. szeptember 22-én rendelték el a Dunántúlon. A 220 kilométer hosszú állásrendszer nyugati szektorát a Dráva és a Balaton, keleti szektorát pedig a Balaton, a Velencei-tó és Érd között építették ki. Maximális hadműveleti feladata az osztrák iparvidék védelme, minimális hadműveleti feladata a zalai olajvidék, illetve a dunántúli magyar ipari és mezőgazdasági körzetek fedezése, valamint Budapest nyugati irányú átkarolásának megakadályozása volt. Nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, a Margit-vonalat a szovjet és a bolgár hadsereg gyorsan áttörte.

Minisztertanács

Az országgyűlésnek felelős kormány minisztereinek testületi ülése, amelyen a miniszterelnök elnököl. A minisztertanácson tárgyalták meg az államot és több tárcát érintő, illetve az államfői előterjesztés tárgyát képező ügyeket, továbbá a miniszterelnök és a szakminiszter előterjesztéseit, a szervezési, kinevezési és felmentési javaslatokat, a költségvetési túlköltekezések és póthitelek fedezésének kérdéseit, valamint a hatásköri nézeteltéréseket.

műszaki alakulatok

Speciális szakképzettséget és felszerelést igénylő munkák elvégzésére szervezett fegyvernem. A II. világháborúban a műszaki alakulatok feladatai közé tartoztak: a műszaki felderítés, utak építése és javítása, erődítési munkák, tábormunkák, műszaki zárak telepítése, aknamentesítés, deszant- és hídátkelőhelyek berendezése, vasutak építése és helyreállítása, álcázás, a légierő műszaki támogatása, a légvédelem műszaki támogatása, vízellátás. Műszaki alakulatnak számítottak például az utász, vasútépítő, vagy vegyiharc alakulatok is.

nemzetközi gettó

Budapesten, a Szent István park–Pozsonyi út környéki házakban megszervezett úgynevezett „védett házak”. Ide költöztették a különböző semleges államok (svéd, svájci, vatikáni stb. követségek) védlevelével (Schutzbrief) vagy védőútlevelével (Schutzpass) rendelkező zsidókat 1944 novemberétől. 1945 januárjában a szovjet csapatok felszabadították.

NPP, Nemzeti Parasztpárt

A népi írók által létrehozott radikális baloldali paraszti parlamenti politikai párt formálisan 1939. június végén alakult meg Makón. A német megszállás alatt a pártot és lapját (Szabad Szó) betiltották. 1944 szeptemberében csatlakoztak a Magyar Fronthoz. Programjában fontos szerepet játszott többek között a földreform végrehajtása, a nemzeti függetlenség megvédése és az ország berendezkedésének demokratikus átalakulása. 1944–1949 között a koalíció tagja, kormánypárt. 1949-ben csatlakozott a Magyar Függetlenségi Népfronthoz, politikai tevékenységét lényegében 1949–1950-ben beszüntette.

partizánok

Olyan zsoldosok, fegyveres harcosok francia eredetű elnevezése, akik a hazájukat fenyegető idegen megszállók ellen fegyvert ragadnak. Jellemző volt rájuk a katonai szervezettség, hogy kisebb-nagyobb csoportokban az ellenség vonalait megtámadják, szabotázsakciókat hajtanak végre. A második világháború idején a különböző, németek által megszállt európai országokban jöttek létre partizánalakulatok.

Polgári Demokrata Párt (PDP)

A Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontot megalapító öt párt egyike, a városi kispolgárság, a polgári értelmiség és a kisiparosok, kiskereskedők képviseletére alakult meg 1944. december 15-én Szegeden. Első elnöke Teleki Géza gróf volt 1945. április 9-től. A párt a programjában többek között síkraszállt a liberalizmus elvein alapuló parlamentarizmus, a többpártrendszer és a népképviseleti kormányzás megvalósításáért. 1948 tavaszán a Magyar Radikális Párttal (MRP) politikai együttműködési egyezményt kötött Radikális Demokrata Pártszövetség néven. A párt hivatalos napilapja az 1945-ös születésű Világ volt.

Politikai Bizottság (PB)

Különböző szervezetekben vezető funkciót betöltő testületek elnevezése az 1940-es évektől. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés Politikai Bizottsága látta el a parlament ülései között a kormányzat felügyeletét. Ezen kívül ezt az elnevezést viselte egyes pártokban, így a Független Kisgazdapártban, a Szociáldemokrata Pártban (SZDP) és a Magyar Kommunista Pártban (MKP) a legfőbb politikai vezető testület. A fordulat évét követően (1948 után) a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottsága voltaképpen az ország irányítását ellátó szervezetté vált.

propaganda

A latin propagare szóból ered, melynek jelentése: terjeszteni. Befolyásolásra, véleményformálásra, meggyőzésre irányuló hatás vagy cselekvés, amely egy politikai program, tevékenység elfogadására és elvégzésére ösztönöz. A propaganda eszközei a korszakban a politikai szónoklatok, plakátok, szórólapok és brosúrák voltak, illetve az írott sajtó, rádió és filmhíradó. Olykor céljának tekinthető a félelem- és pánikkeltés, valamint a közösségi veszélyérzet állandó napirenden tartása.

Radó–Magyari-féle ellenállási csoport

Magyarország német megszállása után alakult antifasiszta tömörülés. 1944. december 29-én a feltételezések szerint SS-katonák lerohanták központjukat, a Visegrádi u. 38. sz. alatti védett házat, ahol 81 zsidó ellenállót a helyszínen legyilkoltak.

SS

(Schutzstaffel – Védőosztag): a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) különleges feladatokra szánt elit katonai és védelmi funkciókat ellátó pártkülönítménye. 1925-ös megalakulását követően, feladata Hitler személyes védelme volt. 1929-től Heinrich Himmler lett az SS birodalmi vezetője. 1936-tól az SS-be integrálódtak párt- és állami intézmények is. 1939-ben az SS szervezete kettévált: az általános „Allgemeine-SS”-re és a katonai „Waffen-SS”-re.

Szabad Nép

A Magyar Kommunista Párt (MKP) napilapja, első, még illegális száma 1942. február 1-jén jelent meg. 1944 decemberében a Szabad Nép illegális nyomdájában készült röplapokat nyomtattak, de a nyomdát rövidesen a nyilasok fegyveres harcban számolták fel. A második világháborút követően 1945. március 25-én jelent meg újra, majd híven szolgálta a kommunista állampárt hivatalos irányvonalát.

Szabad Vajdaság

A délvidéki magyarság első napilapja, a szerb nyelvű és azonos című Slobodna Vojvodina testvérlapja. 1944. december 24-én jelent meg Újvidéken, a Vajdasági Egységes Népfelszabadító Front napilapjaként. Az újság címét 1945. szeptember 27-én Magyar Szóra változtatták.

Szociáldemokrata Párt (SZDP)

1890-ben alakult Magyarországi Szociáldemokrata Párt néven, 1922 és 1939 között az egyetlen legális baloldali ellenzéki párt volt. Elnevezése 1939. január 29-én változott Szociáldemokrata Párttá. 1943-ban parlamenti szövetségre lépett az Független Kisgazda Párttal. Részt vett a Magyar Frontban, majd csatlakozott a Magyar Nemzeti Függetlenségi Fronthoz. 1944. december 21-től, az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakulásától részt vett a koalíciós kormányzásban.

Szociális Testvérek Társasága

A Slachta Margit által alapított társaság 1923-ban jött létre Budapesten, amelynek tagjai szociális munkában vettek részt és magánfogadalom (szegénység, engedelmesség, tisztaság) keretében kötelezték el magukat az egyház és a társadalom szolgálatára. A II. világháború és a zsidóüldözés idején a társaság mintegy ezer üldözött embert mentett meg. Ennek a munkának lett a vértanúja Boldog Salkaházi Sára és Bernovits Vilma. 1945-1948 között Slachta Margit országgyűlési képviselőként tevékenykedett, de 1949-ben politikai okokból el kellett hagynia Magyarországot. 1950 és 1989 között a társaság illegalitásban működött tovább.

szőnyegbombázás

Ennek során zárt kötelékben repülő bombázógépek a célterület fölé érve meghatározott pillanatban egyszerre oldják ki az összes bombát. A II. világháborúban hadicélpontokat (pl. pályaudvarok, gyárak) és hadicélpont nélküli városrészeket, lakóik ellenállásának megtörésére szőnyegbombázással rombolták le. Magyarország területén az amerikaiak és britek által elkövetett ilyen típusú bombázások 1944. április 3-án kezdődtek. A támadás két fő célpontja a ferencvárosi rendező pályaudvar és a tököli Dunai Repülőgépgyár voltak. A fővárost és a nagyobb magyar városokat a magyarországi harcok végéig több tucatszor bombázták a szövetséges repülőgépek. Egyes jelentések szerint az országban a bombatámadások során több mint tizenhatezren vesztették életüket.

Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB)

A II. világháborúban győztes szövetséges hatalmak közösen létrehozott testülete, amelynek az volt a feladata, hogy a népképviselet alapján megválasztott államhatalmi szervek megalakulásáig gyakorolja az államhatalom funkcióit, irányítsa a polgári és a katonai közigazgatást, ellenőrizze a fegyverszüneti szerződések rendelkezéseinek végrehajtását, s ennek alapján előkészítse a végleges békeszerződések megkötésének feltételeit. Hazánkban a szovjet vezetésű SZEB irányított, elnöke Kliment Jefremovics Vorosilov marsall, első alelnöke Vlagyimir Petrovics Szviridov altábornagy és a szovjet kormány politikai megbízottja, Georgij Makszimovics Puskin diplomata lett. A Szovjetunió a SZEB-et használta fel az erőszakos hatalomátvétel elősegítéséhez: a kommunista párt politikai ellenfeleit likvidálták vagy elhurcolták a Szovjet Hadsereg katonái, illetve a szovjet állambiztonság emberei.

szövetségesek

A II. világháború idején a tengelyhatalmakkal szemben küzdő országok elnevezése. Azután jött létre, hogy Németország 1941. június 22-én megtámadta a Szovjetuniót. Legjelentősebb képviselői az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, a Szovjetunió, valamint Kína voltak. A világháború a szövetséges hatalmak győzelmével ért véget.

Szovjetunió (Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége)

Kommunista állam 1922 és 1991 között, 1945-től 1991-ig az USA és a Szovjetunió volt a világ két vezető hatalma. Politikai irányvonalát, hatalmát a legkülönfélébb eszközökkel igyekezett kiterjeszteni a befolyási övezetében lévő államokra, sikerrel. Joszif Visszarionovics Sztálin 1953-ban bekövetkezett haláláig állt az ország élén. Az USA mellett a második olyan ország volt, amely sikeres atomkísérleteket folytatott és megalkotta saját atombombáját. Felbomlásának közvetett előzménye volt, hogy gazdasági tekintetben elmaradt az Egyesült Államoktól és a fokozott fegyverkezési verseny nemcsak a gazdaságot, hanem az ország politikai berendezkedését alapjaiban rengette meg.

tengelyhatalmak

A náci Németország, a fasiszta Olaszország és a Japán Birodalom 1940. szeptember 27-én a háromhatalmi egyezményben elismerték egymás birodalomépítő törekvéseit, illetőleg segítségnyújtási egyezményt kötöttek arra az esetre, ha egy másik állam támadást indítana valamelyikük ellen. A háromhatalmi egyezménnyel megszületett a tengelyhatalmak szövetsége.

trianoni határok

Az 1920-as Trianoni Békeszerződés következtében Magyarország elveszítette területének és lakosságának közel kétharmadát. Addigi centrumtérségek váltak periférikus helyzetűekké és különültek el addigi vonzáskörzetük egy részétől és számos vonzásközpont került át az új határon túlra, így munkamegosztási szálak szakadtak el, régiók bomlottak fel, szellemi, piaci, termelési infrastrukturális kapcsolatok szűntek meg. A két világháború közötti magyar politika az elvesztett területek visszaszerzésére törekedett.

tüzérség

A Magyar Királyi Honvédség legnagyobb tűzerővel bíró fegyverneme a II. világháború időszakában. Feladata a saját csapatok tűzzel való támogatása, illetve az ellenség tüzének és távoli céljainak pusztítása volt. Ennek mindenkori végrehajtására a harcegységek számával általában megegyező támogató és egy távolharc tüzér csoportot hoztak létre.

védőútlevél (Schutzpass)

A semleges államok budapesti képviseletei által kiadott ideiglenes útlevél, amely azt volt hivatott igazolni, hogy tulajdonosa személyéhez az illető államnak különleges érdekei fűződnek. Tömegesen alkalmazott és hatékony eszköz volt. Hasonló szerepük volt a védleveleknek (Schutzbrief) is. Az 1944 novemberében létrehozott budapesti nemzetközi gettóba azok a zsidónak minősített fővárosi lakosok kerülhettek be, akik rendelkeztek ilyen védőútlevéllel vagy védlevéllel.

Volksbund

(Volksbund der Deutschen in Ungarn – Magyarországi Németek Népi Szövetsége): a Magyar Királyság területén élő, magyar állampolgárságú, németajkú lakosság 1938-ban alakult szervezete. Az SS kötelékébe tartozó Volksdeutsche Mittelstelle (Népinémet Közvetítő Szerv) irányítása alá tartozott, vezetője Basch Ferenc volt. 1940-ben a magyar kormány a magyarországi német népcsoport kizárólagos képviselőjének ismerte el. A Volksbund erős nemzetiszocialista propagandát fejtett ki, mozgósította a népcsoport jelentősnek mondható gazdasági erőforrásait a hadviselés számára és tevőleges részt vállalt az SS-toborzásból. 1942-re 300 ezres szervezetté nőtte ki magát, amely a magyarországi németek hozzávetőleg 40%-át tömörítette, akiknek azonban csupán kis része volt valóban nemzetiszocialista meggyőződésű.