Média anno...

Se internet, se tévé: „megírta az újság vagy bemondta a rádió”, hogy mit gondoljon a világról az ember. A „szabad nép” mindennapjai előbb a háború, majd a „felszabadulás” terrorja árnyékában, hangzatos című újságok hasábjain, ahol a szabadság volt a szolgaság szinonímája.
Valóság - offline.

A két világháború között több száz(!) politikai napi- és hetilap versengett az olvasók kegyeiért: a szélsőbaloldal kivételével minden politikai irányzat újságja fellelhető volt az árusoknál. Virágzott a minőségi újságírás és a bulvár egyaránt. A példányszámok ugyan nem voltak magasak, de a bőséges választékból jutott mindenkinek. A legnépszerűbb lapok a  Friss Újság, a Pesti Hírlap és az Est voltak.

Magyarország 1944. szeptember 22-től 1945. április 11-ig kettős (német és szovjet) katonai megszállás alá került. Ezzel megváltozott a média világa is. A Vörös Hadsereg hadműveletei nyomán jórészt szétesett a korábbi államigazgatás. A közkedvelt újságok megszűntek, helyettük a szovjet hatóságok engedélyével – jelenhetett meg néhány, kispéldányszámú helyi lap. Ilyen volt az Orosházán kiadott Népakarat, a szentesi Magyar Népakarat, a Szegedi Népakarat, ill. a hódmezővásárhelyi Vásárhely Népe. A kommunisták által megjelentetett újságokhoz a Vörös Hadseregtől kellett igényelni papírt, festéket, petróleumot. Gyakran nem volt áram, nem működtek a nyomdagépek…

A korábban jobb napokat megélt Délmagyarország újra nyomdába kerülhetett, ám a korábbihoz képest más küldetéssel. A kommunisták irányvonalának megfelelően a Vörös Hadsereg melletti propagandával, és a munkára, újjáépítésre való buzdítással foglalkozó cikkeket publikált.

A fegyverszünet megkötése után a békeszerződés aláírásáig Magyarországon a szovjet hadsereg állományából egy ún. Szövetséges Ellenőrző Bizottságot (SZEB) hoztak létre, amely ellenőrizte a fegyverszüneti feltételek végrehajtását. A SZEB szerteágazó feladatait a Vorosilov marsall által vezetett szovjet megszálló hatóság látta el. A roppant intézményrendszer (központi, kerületi, megyei, városi és üzemi hálózat, 7-800 fős dolgozói létszámmal) fenntartásának költségeit a magyar államnak kellett állnia, amely 1945–1946-ban meghaladta a nemzeti jövedelem 30%-át! A SZEB hatáskörébe tartozott a politikai vonatkozásokon túl a korabeli kommunikáció felügyelete: a rádióállomások, a posta, a távíró, a távbeszélő működtetésének ellenőrzése, a ki- és beutazások engedélyezése, és az újságok kiadása is. A cenzúra kő keményen működött: A hazai lapok nem írhattak a civil lakosság tömeges elhurcolásáról, a szabad rablásról, arról, hogy a szovjet katonák brutális módon megerőszakoltak több tízezer nőt - kislányokat, fiatalokat, asszonyokat, öregeket...

Új Szó

Megjelenés: 1945. szeptember. 08. szombat

Szerző: Millok Sándor államtitkár és Tömpe András rendőrezredes nyilatkozata

A Szovjetunió és szövetségesei hadifogolytáboraiból mind nagyobb számmal hazatérő volt hadifoglyok és a deportáltak nagy számban való megérkezése új, nehéz és felelősségteljes feladat elé állította a magyar kormányt. E kérdések megoldásával a kormány Millok Sándor államtitkárt bízta meg. Az egész magyar közvéleményt érdeklő kérdésben munkatársunk Millok Sándor államtitkárhoz, a hadifogoly- és deportáltügyek kormánybiztosához fordult. A kormánybiztos az Új Szó számára a következő nyilatkozatot adta:

Új Szó

Megjelenés: 1945. szeptember. 06. csütörtök

Az MTI jelentette, hogy a miskolci VII. honvédkerületnél a tisztikar egy része ez év tavasza óta titkos szervezkedésbe kezdett azzal a céllal, hogy kedvező időpontban a Vörös Hadsereg ellen fegyveresen fellépjen, annak hátában partizánszerű tevékenységet fejtsen ki, s ennek kapcsán a magyar demokrácia megdöntésében közreműködjék.

Új Szó

Megjelenés: 1945. szeptember. 06. csütörtök

Szerző: Fodor István

Legutóbbi számunkban közöltük Fodor István most hazatért magyar hadifogoly cikkét hadifogoly-táborbeli élményeiről. Most ismét felkeresett bennünket Fodor, hogy elmondja, mik az első benyomásai neki és társainak arról a Budapestről, ahová visszatértek. Fodornak magának adjuk át a szót, azzal a megjegyzéssel, hogy bizony itt az ideje, hogy a magyar közönség megszívlelje azt, amit mond.

 

Új Szó

Megjelenés: 1945. május. 29. kedd

Tízezernyi tömeg jelenlétében folyt le a mártírhalált halt Bajcsy-Zsilinszky Endre temetési gyászszertartása az Országház előtt.

   Az Erdélyi Magyar Egyesület, melynek több mint 500.000 tagja van, most tartotta Kolozsvárott első kongresszusának befejező nagy gyűlését. Az ünnepségre Kolozsvárra érkezett Groza Péter, Románia miniszterelnöke. Kíséretében volt még több miniszter, valamint a román nemzeti demokratikus front főtitkára és a Szovjetunióval való barátságot és együttműködést kiépítő román egyesület főtitkára is.

Új Szó

Megjelenés: 1945. május. 17. csütörtök

Szerző: K. Pavlovics

      A demokratikus Magyarország felépítésének egyik igen fontos előfeltétele az, hogy a magyar közönséget, de elsősorban az ifjúságot megszabadítsuk attól a fasiszta szennyirodalomtól, faji, származási és egyéb „elméletektől”, amelyekkel a fasiszta éra milliószámra árasztotta el az országot. Szakértők megállapítása szerint Magyarországon már jó néhány esztendeje, -1940 óta- körülbelül ezerre tehető évente azoknak a kiadványoknak a száma, amellyel a fasizmus a magyar nép lelkét megmételyezte.

Új Szó

Megjelenés: 1945. május. 05. szombat

Szerző: Salamon Elemér

      A transszibériai expressz egyik kocsijában ülünk magyar hadifoglyok. A szerelvény vad irammal száguld nyugat felé. Irány Moszkva. Már nem lehetünk messze az új világ fővárosától. Izgalmas kíváncsisággal tekintünk ki az ablakon. A felkelő nap tüzében lassan feltünedeznek a város kiemelkedőbb pontjai. Gyárkémények erdeje ontja a füstöt, mely hatalmas felhőként gomolyog a város fölött.

Új Szó

Megjelenés: 1945. április. 03. kedd

Szerző: Kassai Géza

„A halálosan sebzett fasiszta

fenevad az utolsókat rúgja,

Most az a feladat, hogy végezzünk

a fasiszta dúvaddal.”

(Sztálin 1945. május 1. napiparancsából.)

Új Szó

Megjelenés: 1945. június. 30. szombat

      Moszkvából jelenti a TASS: A Szovjetunió és Csehszlovákia kormányai között a legutóbbi napokban Moszkvában tárgyalások folytak le Kárpát-Ukrajna kérdésében. A tárgyalások június 29-én a Kárpát-Ukrajnáról szóló szovjet-csehszlovák szerződés és az ahhoz csatolt jegyzőkönyv aláírásával véget értek.

      Vorosilov marsall első helyettese, Stahurszkij altábornagy és Pavlov altábornagy szerdán közölték a magyar miniszterelnökkel és Vas Zoltán polgármester-közellátási kormánybiztossal, hogy a szovjet kormány és a Vörös Hadsereg parancsnoksága Budapest nehéz ellátási viszonyaira tekintettel nagy élelmiszerkölcsönt bocsát a magyar főváros rendelkezésére.

Új Szó

Megjelenés: 1945. június. 21. csütörtök

Szerző: Fjedorov Nikoláj szemléje

      A szövetséges hadseregek által megszállt Németországban egymásután kerülnek kézre a náci banditák. Nemrég Ribbentropot fogták el, az Associated Press szerint pedig most Imrédy Bélát, Hitler magyarországi vezér-ügynökét vették őrizetbe. Ez a hír bizonyára felkelti a demokratikus magyar közvélemény érdeklődését.