Hajtanak, mintha vágóhídra terelnének. Tudod, hogy honnan jöttél, de csak találgathatsz, hová visznek, és mit művelnek majd veled. Reszketsz a hidegtől, mardos az éhség, a reményed egyre fogy, hogy valaha láthatod még a szeretteidet. Mégis, előre kell tekintened, és vonszolnod magad, különben lelőnek, mint egy kutyát, ha lemaradsz az erőltetett menetben... Olvasni is hátborzongató, de hogy milyen állapot ez valójában, csak az tudja, aki megélte. A hadifogoly létnek is voltak "fokozatai" - ki elviselhetőbb, ki drámaibb szintjét tapasztalta meg. Mindenesetre, ha a magyarországi utak és vasutak mesélni tudnának, több nyelven is hallanánk jajveszékelést, káromkodást, fekete humor szülte vicceket... A térképnek nincs hangja, nem társít arcokat az eseményekhez - annál durvább azonban, amit csendben, adatok segítségével mutat meg.

hadifogoly fortepan

Azt követően, hogy Magyarország területét is elérte a keleti front, szükségszerűen felvetődött, hogy a harcok során magukat megadókat a front közelebbi hátországba összegyűjtsék, majd (nem szükségszerűen, de) a Szovjetunió felé irányítsák.  Bár a szovjetek oldalára átállt egykori szövetségeseink, a bolgárok és románok is harcoltak hazánk területén, a csapatok többsége a Vörös Hadsereghez tartozott.

A szovjet csapatok által felállított hadifogolytáborok időben követték a frontvonal változását. Keletről nyugati irányba haladva újabb és újabb táborok létesültek, elsősorban vasúti csomópontok mellett, ahonnét a foglyok továbbszállítása vasúton könnyen megoldható volt.

A foglyok elhelyezésére különböző létesítményeket jelöltek ki: uradalmi majort, fegyintézetet, laktanyát... Nem csak a szovjet csapatok működtettek hadifogolytáborokat, hanem a románok és bolgárok is. A táborok között akadtak különleges státuszúak, ilyen volt például a Hajmáskéren létesült tiszti tábor, amelyben a többihez képest lényegesen jobbak voltak a körülmények. A másik egyedi típus a családi tábor volt, amelybe a hadifoglyok családtajgai is bevonulhattak.

A táborokból folyamatosan szállították ki a foglyokat vasúton a Szovjetunióba, az ún. tranzitlágereken keresztül. Szabmor és Foksány (ma: Focșani, Románia) köztes táboraiból is különböző irányokba vihették a foglyokat. Az embereket a tranzitlágerekig sokszor gyalogos menetben hajtották. A térképen feltüntettük a Budapesten fogságba esett német és magyar katonák meneteinek útvonalát. Leghírhedtebb a Bajai táborba vezető bajai halálmenet volt, amelynek során rengetegen életüket vesztették a rossz időjárási körülmények, az éhezés, és az őrök brutalitása miatt - a lemaradókat lelőtték.

A táborok felszámolása még a német fegyverletétel előtt megindult, szintén keletről nyugat felé haladva, követve a front mozgását. Németország kapitulációja után mégsem zárták be őket azonnal, hónapokkal a világháború vége után is működtették, főként politikai okból: a fogva tartottak nem tudtak részt venni a választásokon. 1946-ra az összes láger megszűnt.