Média anno...

Se internet, se tévé: „megírta az újság vagy bemondta a rádió”, hogy mit gondoljon a világról az ember. A „szabad nép” mindennapjai előbb a háború, majd a „felszabadulás” terrorja árnyékában, hangzatos című újságok hasábjain, ahol a szabadság volt a szolgaság szinonímája. Valóság - offline.

Népszava

Megjelenés: 1945. szeptember 2. vasárnap

Szerző: Hámori László

A Népszava 1945. augusztus 2-i számának hasábjain egy volt csendőr bírósági tárgyalásának lefolyását olvashatjuk. A kommunista párt a háború után feladatának tekintette, hogy minden, a Horthy-korszakból felkutatható embert bíróság elé és vád alá helyezzen, függetlenül attól, hogy bűnös volt-e az illető. A történet főszereplője Juhász Antal, csendőrnyomozó, akit több rendbeli gyilkosságért állítottak bíróság elé. Vallatási módszerei kísértetiesen hasonlítottak a későbbi, kommunista módszerekhez- lehetséges, hogy a cikk írója nemcsak a tárgyaláson elhangzottakból írta meg beszámolóját.

Népszava

Megjelenés: 1945. szeptember 3. hétfő

Szerző:

Miután Németország 1945. május 8-án Berlinben letette a fegyvert és aláírták a kapitulációról szóló okmányt, Európában véget ért a II. világháború. A szövetséges, győztes hatalmak ezután a háború utáni rendezést tartották a legfontosabbnak. Előzetes találkozók és konferenciák már előrevetítették terveiket a háború utáni rendezés kérdésében, a hivatalos potsdami határozat 1945. augusztus 3-án látott napvilágot.

Népszava

Megjelenés: 1945. március 25. vasárnap

Szerző:

Az 1945-ben megalakult Politikai Rendőrség a „felszabadító” hatalom, vagyis a kommunista párt ökleként működött egészen 1956-ig. Tagjai a párt tagjai közül kerültek ki, illetve mindenkinek be kellett lépnie a pártba, amennyiben a Politikai Rendőrségben akart dolgozni. Kezdetben párhuzamosan működött vele a budapesti rendőrség is, majd szépen lassan ezt is felszámolták és a PRO-val egybeolvadt. Feladatuk volt nemcsak a fasiszta karhatalom tagjainak felkutatása, hanem ellenőrizték mindazokat –és bíróság elé is vezették- akik vagy a Horthy-rendszerben dolgoztak e területen, vagy éppen a csendőrség szolgálatában álltak.

Népszava

Megjelenés: 1945. március 24. szombat

Szerző:

1945-ben nemcsak a háború okozta megdöbbentő történetekkel lehetett bekerülni az újságba: a szegedi rádiumkészletet –sok más mellett- a németek magukkal szállították az ország elhagyásával egy időben. Miért is volt fontos a rádium? Gyakran táblákat, fegyvereket, töltényeket festetettek le rádiumfestékkel, mivel az anyag magától fénylik. Ötletes feltalálók azonban később piacra dobták a radioaktív cigarettát, csokit és fogkrémet is, ezek azonban hihetetlen károsak voltak a szervezetre.

Népszava

Megjelenés: 1945. március 24. szombat

Szerző:

A Népszava cikksorozatában egy szerencsésen megmenekült auschwitzi túlélő visszaemlékezéseit olvashatjuk. Elmondásainak valóságát igazolták a korszak kutatásai: számos publikáció született a Harmadik Birodalomról és örökítette meg koncentrációs táborok világát. A főbűnösök pere 1946-ban kezdődött meg, sokakat azonban nem sikerült a vádlottak padjára ültetni, így Josef Mengele-t sem.

Népszava

Megjelenés: 1945. március 24. szombat

Szerző: Fleischer Erzsébet

A II. világháború alatt több, mint 6 millió ember vesztette életét a Holokauszt következtében. Az áldozatoknak nemcsak a koncentrációs táborokban kellett elszenvedniük szörnyű atrocitásokat, hanem már sokkal korábban, lakóhelyükön is. Az alábbi cikk kendőzetlenül írja le a budapesti Teleki-tér környékén élő nőkkel szemben elkövetett rémtetteket.

Népszava

Megjelenés: 1945. március 23. péntek

Szerző:

„Budapest segélykiáltása” sikeresen elért a felszabadító Szovjetunióhoz. A kormány –látva a német megszállás eredményeit- ellátási segélyt bocsájtott a főváros és a bányavidékek részére. Kiemelten köszöni meg a magyar nép Vorosilov marsallnak a sok segítséget, aki ezután még hosszú évekig viselte szívén a magyar nép és az Magyar Kommunista Párt sorsát.

Népszava

Megjelenés: 1945. március 22. csütörtök

Szerző:

A hírhedt Andrássy út 60-ban 1945 első hónapjaiban berendezkedett az újonnan megalakult Államrendőrség Politikai Rendészeti Osztálya. Csordás Ferenc, helyettes debreceni rendőrfőkapitány beszámolója a nyilas terror maradványait és a politikai rendőrség áldozatos munkáját tárja az olvasó elé. Vajon gondolta, hogy a „hírhedt vallatószoba” a következő hatalmat is kiszolgálja?

Népszava

Megjelenés: 1945. március 21. szerda

Szerző: B.L.

A XX. század íróinak nagy hullámvölgyekkel kellett szembenéznie: fényesen ívelt felfelé a Nyugat népszerűsége a századforduló után, követték egymást az írónemzedékek, íróinak azonban nagy figyelmet kellett fordítaniuk az éppen aktuális politikai helyzetre. A háború okozta károk, a hatalomváltás sem kedvezett mindenkinek. Van, aki „csendben éhezett tovább”.

Népszava

Megjelenés: 1945. március 21. szerda

Szerző:

Egy szovjet haditudósító tollából tudjuk meg, hogy a szovjet csapatok által elfoglalt Schwerinben mind a német lakosság, mint a németek által elhurcol ukrán női foglyok az első parancsra engedelmeskedtek az oroszoknak: habár a feljegyzései idilli képet festenek az orosz-német együttműködésről, azonban a háború elhúzódó évei miatt nem volt elképzelhetetlen a kimerült lakosság ezen viselkedése.

Népszava

Megjelenés: 1945. december 30. vasárnap

Szerző:

A villámhírekben a külföldi események, diplomáciai lépések pár soros leírásait olvashatjuk. A külföldi lépések is követik a már Magyarországon megismert sémát: mielőbbi választások, fasiszta bűnösök felderítése és bíróság elé állítása, diplomácia tanácskozások mi hamarabbi lebonyolítása.

Népszava

Megjelenés: 1945. március 28. szerda

Szerző:

1945. március 27-én érte Magyarországot az utolsó légitámadás. A nyugati szövetségek ezen a napon Szombathely mellett Bécsújhelyet, Közép-Németországi gyárakat és a vasúti vonalakat is légitámadás alá vették. A bombatámadások célja a nyersanyag, utánpótlás szállításának teljes elvágása volt, a gyárak pedig ezúton váltak termelésre alkalmatlanná.