Média anno...

Se internet, se tévé: „megírta az újság vagy bemondta a rádió”, hogy mit gondoljon a világról az ember. A „szabad nép” mindennapjai előbb a háború, majd a „felszabadulás” terrorja árnyékában, hangzatos című újságok hasábjain, ahol a szabadság volt a szolgaság szinonímája. Valóság - offline.

Szabad Nép

Megjelenés: 1945. március 31. szombat

Szerző: Ismeretlen szerző

1944 őszén a Vörös Hadsereg már Magyarország területén tört akadálytalanul előre. Igaz, hogy 1944 októberében, a debreceni páncéloscsatában kisebb sikert arattak a magyar-német csapatok, de ez sem állíthatta meg a jó utánpótlással rendelkező, sokszoros túlerőben lévő szovjeteket. A következő jelentős védelmi pont így a főváros volt. Stratégiai szempontból a németek ekkor aláaknázták a hidakat, és a front érkeztével felrobbantották őket. A Horthy Miklós híd is ennek esett áldozatul 1945 januárjában. Az 50-es években végleg felújított híd Petőfi Sándorról kapta nevét.

Szabad Nép

Megjelenés: 1945. március 29. csütörtök

Szerző: Ismeretlen szerző

A következő cikkben betekintést nyerhetünk a sokszor emlegetett Murai alezredes és társai elleni perbe. A nyilvános tárgyalásra nagy tömeg előtt a Zeneakadémia nagytermébe került sor. Az írásban betekintést nyerhetünk a dr. Major Ákos (bíró) és Murai Lipót „beszélgetésébe”. Emellett olvashatunk dr. Herczeg Tibor orvos esetéről is, aki a vád szerint az elkeseredett munkaszolgálatosokon igyekezett meggazdagodni. Rotyis Péter, Szívos Sándor, Murai Lipót végül a hóhér kezére jutott. Dr. Herczeg Tibor esetében a másodfokú ítélet is – az elsőhöz hasonlóan – életfogytiglan büntetéssel szabott ki.

Szabad Nép

Megjelenés: 1945. március 28. szerda

Szerző: L. B.

Az „igazságszolgáltatás” meghatározott keretei 1945 után nagy mértékben lazultak. Mit értünk keretek alatt? A bíróság működésének szabályzatát, ami fontos kritériumokon alapult. A cikkből kiderül, hogy a későbbi bíróknak nem volt szükségük jogi végzettségre, csupán egy lényeges feltétel volt, mégpedig az hogy kiszolgáljanak egy adott rendszert. Érdekes, hogy jelen propagandacikkben milyen körülírással igyekeznek ezt a törvénytelen lépést legitimálni, elfogadtatni.

Szabad Nép

Megjelenés: 1945. március 28. szerda

Szerző: Ismeretlen szerző

1945 tavaszán jegyezzük a második világháború európai hadszínterének utolsó időszakát. A német hadsereg végső tartalékaival próbálja felvenni a harcot a szövetséges erőkkel szemben. Más publikációban is olvasható, hogy a magyarországi frontszakaszon szolgáló magyar-német erők is elkeseredett harcot vívnak az előretörő Vörös Hadsereggel. Az írás betekintést nyújt az 1945 márciusán fennálló helyzetről. A részletes leírás alapján jól párosítható a Kárpát-medencei hadszíntér az Európában történő csapatmozgásokkal.

Új Szó

Megjelenés: 1945. július 5. csütörtök

Szerző: Zsombor János

A fegyverszüneti egyezményben Magyarország kötelezettséget vállalt, hogy a legerélyesebben leszámol a fasizmus maradványaival is. Ez az egész magyar társadalom létérdeke. A tisztogatás munkájának egy részét a magyar rendőrség köteles elvégezni. A rendőrség igyekszik ennek a feladatnak eleget tenni, ámbár a rendőrség sincs még teljesen megtisztítva a reakciós elemektől.

Tiszántúli népszava

Megjelenés: 1945. március 7. szerda

Szerző:

  1. január 25-ei a 81/1945 M.E. (miniszterelnöki) rendelet kimondta a népbíróságok felállítását. Ezen testületek rendkívüli különbíróságként működtek. Hatáskörük is újdonságnak számított, hiszen a polgári egyéneken kívül fegyveres testületek tagjaira, Magyarországon elfogott vagy az országnak kiadott személyekre, valamint miniszterekre is kiterjedt. Az itt olvasható cikkben a Nyíregyházán felállított népbíróságról olvashatunk.

Tiszántúli népszava

Megjelenés: 1945. február 27. kedd

Szerző:

  1. február 13-án Budapest elesett, a Vörös Hadsereg bevonulhatott a fővárosba. A lakosságnak a világháború egyik leghevesebb városostroma után továbbra is szembe kellett néznie a nélkülözéssel. Budapesten súlyos helyzet uralkodott, a sebesült, éhező, fázó lakosságot szervezett úton el kell látniuk a szovjet csapatoknak.

Tiszántúli népszava

Megjelenés: 1945. március 3. szombat

Szerző:

Nagykáta neve a második világháborúban számos munkaszolgálatos meghurcolásával, halálával volt egyenlő. Ennek a tábornak volt vezetője, „főhóhérja” Murai Lipót, kinek kegyetlenségéről több cikk is beszámolt 1945 tavaszán. Emellett itt raboskodott Örkény István, és innen indult munkaszolgálatosként a halálba Rejtő Jenő író is. Murai Lipótot végül kötél általi halálra ítélték.

Tiszántúli népszava

Megjelenés: 1945. február 24. szombat

Szerző:

Magyarországon már az 1944-es esztendőben megkezdődött a közigazgatás újjászervezése. Ennek egyik fontos pillére a Nemzeti Bizottságok megalakítása volt. Szerepük elsősorban a harcok alatt megszűnt belpolitikai adminisztráció helyettesítése volt.

A cikkben a Nemzeti Bizottságok hatáskörének bővítéséről olvashatunk, amely 1945 februárjától a munkabérek rendezésére is kiterjedt.

Szabad Nép

Megjelenés: 1945. március 31. szombat

Szerző: Ismeretlen szerző

Budapest ostroma után a lakosságnak rengeteg nehézséggel kellett megküzdenie. A tűzifa mellett az ablaküveg is hiánycikk volt. A korabeli lapokban rendszeresen találkozhatunk hirdetésekkel, melyben ezeket az árukat keresik. A felsorolt problémák mellé a vízvezetékrendszer nagyfokú megrongálódása is párosult, ami a vízhasználat szabályozásához vezetett. A következő cikk e rendelkezésbe nyújt betekintést.

Szabad Nép

Megjelenés: 1945. március 29. csütörtök

Szerző: Ismeretlen szerző

Bizarr dologra lettek figyelmesek a háború végén Kál község és a környező falvak lakói. Több hivatalt, illetve hatóságot felkeresett egy bizonyos hölgy, aki először Szálasi unokahúgaként mutatkozott be, majd Szálasi bukása után Vörös János húgaként tetszelgett. A hölgy metamorfózisa, átváltozása ebben az időben nem volt egyedüli Magyarországon…

Szabad Nép

Megjelenés: 1945. március 29. csütörtök

Szerző: Ismeretlen szerző

Már a magyarországi harcok alatt megkezdődött a Vörös Hadsereg által ellenőrzött területen a nyilasok kézre kerítése. Az elfogottak háborús bűnösként kerültek a Népbíróság elé, mely a felelősségre vonás intézményeként már 1945 elejétől működött. A nyilasok minden áron megpróbáltak kibújni a büntetés alól, aminek egyik legjobb módja az országból való eltűnés volt. Ne feledjük, Szálasi Ferencet is az amerikaiak fogták el, és adták át Magyarországnak. Emellett sok nyilas lépett be a Magyar Kommunista Pártba, mellyel el akarták leplezni sötét múltjukat.