Média anno...

Se internet, se tévé: „megírta az újság vagy bemondta a rádió”, hogy mit gondoljon a világról az ember. A „szabad nép” mindennapjai előbb a háború, majd a „felszabadulás” terrorja árnyékában, hangzatos című újságok hasábjain, ahol a szabadság volt a szolgaság szinonímája. Valóság - offline.

Tiszántúli népszava

Megjelenés: 1945. március 27. kedd

Szerző:

Podmaniczky Félix magyar filmrendező kedvezőtlen szalagcímet kapott a Tiszántúli népszava oldalán: Podmaniczkyt nyilasvezérnek nevezi a cikkíró, valamint súlyos vádakkal illeti alább. A szovjetek sok társadalmi osztályra, személyre tekintettek gyanúsan. Podmaniczky Félix nemcsak családnevével hívta fel magára a figyelmet, hanem katonai pályájával is: a Ludovika Akadémián végzetteket és az arisztokrata származást ugyanis a szovjet hatalom nem kedvelte. Annyit mindenképpen hozzá kell fűznünk, hogy nem a cikkben szereplő vádak miatt kellett a filmrendezőnek egészen Németországig menekülnie.

Tiszántúli népszava

Megjelenés: 1945. március 1. csütörtök

Szerző: Bárdi

A svábok, vagyis a magyarországi németek a II. világháború után nem kívánatos népcsoportnak számítottak az országban, szovjet nyomásra 1946 és 1948 között került sor kitelepítésükre. Hogy miért? Az ok egyszerű: német anyanyelvük miatt összemosták őket a náci németekkel, valamint a nyilasokkal, így gyakran szerepelnek olyan propaganda cikkben, amelyet alább olvashatunk.

Tiszántúli népszava

Megjelenés: 1945. február 27. kedd

Szerző:

A háború a társadalom minden rétegét érzékenyen érintette: a gazdag arisztokratától a szegény utcaseprőig mindenkit- szó szerint. A romok eltakarításában minden város polgára részt vett, ahogy Debrecen városában például az utcaseprők. Cikkünkben az ő kéréseiket olvashatjuk.

Népszava

Megjelenés: 1945. augusztus 17. péntek

Szerző: Ismeretlen szerző

Japán 1945. augusztus 15-én írta alá a feltétel nélküli fegyverletételről szóló okmányt. Nyáron a szövetségesek Potsdamban tartott konferenciájukon felszólították még harcoló ellenségüket, hagyjon fel az ellenállással. Ezt a kérést Japán először nem teljesítette, így augusztus 6-án, majd 9-én sor került – a történelemben először – atombombák bevetésére. A fegyverletétel után véget ért a világháború, és ebből az alkalomból Dálnoki Miklós Béla – az ideiglenes nemzeti kormány miniszterelnöke – táviratot küldött a győztes nagyhatalmak vezetőinek.

Népszava

Megjelenés: 1945. augusztus 14. kedd

Szerző: Ismeretlen szerző

Budapest hídjainak újjáépítése 1945 augusztusában már komoly ütemben folyt. Ennek során kezdődött meg az utoljára, 1945 januárjában felrobbantott Lánchíd romjainak kiemelése is. A cikk szerint egy anyaghiba okozta a balesetet, mely után valószínű, hogy a szigorú vizsgálat sem maradt el.

Népszava

Megjelenés: 1945. augusztus 14. kedd

Szerző: Ismeretlen szerző

A szemfüles olvasó már a címben felfedez egy elég jelentős ellentmondást. Lehet-e eszerint sajtószabadságról beszélni? Vagy az állítással szemben sajtó ellenőrzésről, esetleg cenzúráról kell beszélnünk?

A kommunisták már kezdettől fogva a lapkiadás korlátozására törekedtek, és ennek egyik következményeként jött létre az 1945 februárjában elfogadott 340/1945 M. E. (miniszterelnöki) kormányrendelet is. Már ebben kimondták, hogy lapengedélyt csak a „demokratikus pártok” kaphattak, majd ezt – még ebben az évben – kiterjesztik többek között könyvekre, röplapokra is.

Népszava

Megjelenés: 1945. augusztus 8. szerda

Szerző: Ismeretlen szerző

1945 augusztusa meghatározó volt Európa jövője szempontjából, hiszen ekkor fejeződött be a szövetséges nagyhatalmak által összehívott potsdami konferencia. A gyűlésen felosztották a háború utáni megszállási övezeteket, meghúzták Lengyelország új határait és érintették a diplomáciai kapcsolatok rendezését is. Utóbbi során jött szóba Finnország és Románia mellett Magyarország is. Emellett ezen a konferencián született döntés a svábok kitelepítéséről is, mely hazánkat is érintette.

Népszava

Megjelenés: 1945. augusztus 7. kedd

Szerző: Ismeretlen szerző

A honlapunkon a Galéria fül alatt több képet is összegyűjtöttünk a Budapest ostromakor megsemmisült hidakról. Érdekes, hogy kezdetben a napfürdőzők vették birtokukba a romokat (Lásd: Galéria – Strandolás a romos dunai rakparton). A cikk megtévesztő lehet, hiszen a címben lévő hidak nem teljes értékű építmények voltak, hanem csak szükséghidak. Építésüknek célja ekkor abban állt, hogy ideiglenesen helyettesítsék a Margit hidat; a Horthy Miklós, későbbi Petőfi hidat; a Ferenc József, későbbi Szabadság hidat; a Lánchidat és az Erzsébet hidat.

Népszava

Megjelenés: 1945. augusztus 7. kedd

Szerző: Ismeretlen szerző

A mai fiatalság körében lehet ismeretlen ez a név „Beszkárt”. A kifejezés az 1920-as évek elején alapított Budapest Székesfőváros Közlekedési Részvénytársaságot jelöli, a BKV Zrt. elődjét. Ennek elnökévé nevezték ki Millok Sándor korábbi országgyűlési képviselőt, újságírót. 1945 júniusában a szakszervezetek képviseletében lett az Ideiglenes Nemzetgyűlés képviselője, majd egy hónapra rá miniszterelnökségi államtitkár címet kapott. Millok Sándor kapcsán érdemes megemlíteni, hogy már 1919-ben tagja volt a Tanácsköztársaságot kikiáltó szociáldemokrata pártnak, és 1944. március 19-ét követően a németek elfogták és Mathausenbe szállították.

Népszava

Megjelenés: 1945. augusztus 5. vasárnap

Szerző: Ismeretlen szerző

A színházaknak a sikeres működés érdekében rengeteg nehézséggel kellett szembenézniük a háború után. 1945-ben a pengő gyorsan vesztett értékéből, így lassan zűrzavar uralkodott el az országban. A közlésből jól látható, hogy milyen árnövekedések voltak megfigyelhetőek 1945 után. A rovatban olvashatunk az 1945 nyarán elhunyt Csortos Gyula színész temetéséről. Halála pótolhatatlan veszteség volt a színházi világnak, utolsó útjára óriási tömeg kísérte.

Népszava

Megjelenés: 1945. augusztus 5. vasárnap

Szerző: Ismeretlen szerző

A Parasztszövetség a háború alatt alakult érdekvédelmi szövetkezés volt. A pártok közül a Független Kisgazdapárttal ápolta a legszorosabb kapcsolatot, mely Nagy Ferenc későbbi miniszterelnök révén életre hívta. A cikkből is jól kiolvasható, hogy a Kommunista Párt mellett a Szociáldemokrata Párt sem támogatta a szervezetet hatalmi okokból. A Parasztszövetséget végül csak a negyvenes évek végén sikerült két vállra fektetni.

Népszava

Megjelenés: 1945. augusztus 3. péntek

Szerző: S. G.

1945 nyarán az újjáépítésnek köszönhetően lassan a kulturális intézmények működése is új életre kapott. A dramaturgok visszatértek dolgozószobájukba, a színészek ismét meghódíthatták a közönség szívét. Az itt látható rovatból azonban muszáj kiemelnünk Csortos Gyula temetését. Személyét mindenki ismerte a két világháború között, hiszen a legkedveltebb színészek közé tartozott. Szinte az összes színházat megjárta, sőt játékfilmekben is játszott. A világháború alatt Budapesten ismerőseinél keresett menedéket. Cukorbetegsége egyre súlyosbodott, lábán keletkezett sebe nem akart gyógyulni, üszkösödni kezdett, végül sok szenvedés közepette elhunyt.