Média anno...

Se internet, se tévé: „megírta az újság vagy bemondta a rádió”, hogy mit gondoljon a világról az ember. A „szabad nép” mindennapjai előbb a háború, majd a „felszabadulás” terrorja árnyékában, hangzatos című újságok hasábjain, ahol a szabadság volt a szolgaság szinonímája. Valóság - offline.

Népszava

Megjelenés: 1945. augusztus 12. vasárnap

Szerző: Ismeretlen szerző

A rendőrség feltöltése 1945 után új dinamizmussal kezdődött meg. A régi, megfelelő szaktudással rendelkező garnitúrát megpróbálták alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező, lojális elemekkel helyettesíteni. Kik vezették 1945 után a rendőrséget, lássuk: Országos Rendőrkapitányság: főkapitány Szilágyi József (MKP – Magyar Kommunista Párt), Budapesti Rendőr- Főkapitányság vezető: Sólyom László (MKP), majd 1946-tól Münnich Ferenc (MKP), Rendőr-Akadémia parancsnoka: Benkő Károly ezredes (MKP). Ez még csak egy kis szelet, mert a Politikai Rendőrségről még nem beszéltünk. Ugye ismerős Önöknek Péter Gábor neve?

Népszava

Megjelenés: 1945. augusztus 12. vasárnap

Szerző: Ismeretlen szerző

Dövényi Nagy Lajos 1945 áprilisa után nem kívánatos elemmé vált Magyarországon. A háború alatt az Új Magyarország, illetve a Magyar Futár című lapokban publikált. Írásait szovjetellenesnek, fasiszta szelleműnek minősítették, így könyveit az 530/1945-ös rendelet alapján meg kellett semmisíteni. Elsőfokú ítélet alapján – a Murai Lipótot ügyét is vizsgáló – Major Ákos kötél általi halálra ítélte, majd másodfokon megerősítették ezt az ítéletet. A Népbíróságok Országos Tanácsa kegyelmi kérvényét elutasította. Végül Veres Péter Nemzeti Parasztpárti politikus közbenjárására kegyelemből életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték.

Népszava

Megjelenés: 1945. augusztus 12. vasárnap

Szerző: Tolnai György

Tolnai György Népszavában megjelent írása Japán fegyverletételének előzményeit járja körbe. Az írásban érződik a megfelelési vágy az új berendezkedés kívánalmaihoz. Japán fegyverletételét leginkább az atombombák ledobása okozta, melyhez természetesen kapcsolódott a szovjetek általi hadüzenet, Mandzsúria megtámadása is. Végül az okmányt 1945. szeptember 2-án írták alá, mely Japán kapitulációja mellett a második világháború végét is jelentette.

Népszava

Megjelenés: 1945. augusztus 12. vasárnap

Szerző: Amerikai katonai misszió

Magyarország bombázásáról készült képekből több példány is megtalálható a honlapunkon. Az amerikaiak még B-17-es nehézbombázókat is bevetettek a Kárpát-medencei célpontok ellen. A magyar légvédelem olykor sikeresen lelőtt egy-egy gépet, amely során amerikai katonák közül sokan életüket vesztették az ország különböző pontjain. Az amerikai katonai misszió halottaik felkutatására a következő hirdetést adta fel:

Új Szó

Megjelenés: 1945. július 24. kedd

Szerző: Novoje Vremja folyóirat „A potsdami értekezlet várható kihatásairól” c. cikkéből

A nagyhatalmak legfontosabb feladata a német hadigépezet szétzúzása után –a tartós béke és a nemzetközi biztonság kiépítése. A német militarizmus, a porosz hatalomvágy, egyetlen emberöltő alatt kétszer taszította pusztulásba a népeket. A potsdami találkozás célja az, hogy meghatározzák a nagyhatalmak közös politikájának legközelebbi célkitűzéseit. A nagyhatalmak koordinált politikája valósággá vált a háború alatt és most, a háború végével döntő a jelentősége.

Új Szó

Megjelenés: 1945. július 19. csütörtök

Szerző: Bártfai László

Az „Új Szó”-ban július 5-én megjelent cikk, egy pestmegyei község: Dunavecse furcsa „küzdelmét” mutatja be a reakcióval. Ha netán valaki úgy gondolná, hogy ez csak egy kirívó véletlen, és hogy ilyenfajta ügyek máshol nem fordulhatnak elő, téved. E sorok írója ismer számos pestmegyei községet és beszámolhat arról, hogy mi megy végbe Endre László volt birodalmában. Vegyük például a közvetlenül Dunavecsétől északra fekvő Szalkszentmártont és a tőle délre fekvő Apostagot. Megállapíthatjuk, hogy nemcsak a Dunántúl van baj, nemcsak a visszaözönlő nyilasokról és reakciósokról kell beszélni –vannak elegen, akik el sem menekültek ls mai is -az igazolások után is- nyugodtan helyükön vannak és- „működnek”.

Új Szó

Megjelenés: 1945. július 14. szombat

Szerző: VLADIMIR OLDNER a Vörös Hadsereg főhadnagya

Egy asszony ment az utcán. Mellette járókelők siettek, autók zúgtak el. De ő csak ment, fáradt léptekkel ment. Befordult egy pékségbe. Aztán kijött. A tartása ekkor még hajlottabbnak látszott, a kezében pedig még mindig üresen himbálózott a szatyor. Bejárta az egész utcát (érdemes megnevezni az utcát?), aztán befordult egy másikba, azt is bejárta. Majd a harmadik utcát is….Bement minden található pékhez. A beszélgetés mindenütt körülbelül így folyt le:

Új Szó

Megjelenés: 1945. július 12. csütörtök

Szerző: Az „Orosházi Hírek” cikkéből

A napokban román területről érkező hadifoglyok utaztak keresztül Orosházán. 415 magyar volt közöttük, Budapest és környékére valók, 35-en megszálltak nálunk, a Nemzeti Segély átvonuló szállásán. 5 dunántúli, 1 orosházi, a többi jugoszláv.

Új Szó

Megjelenés: 1945. július 10. kedd

Szerző: B. RABOCSIJ

Az „Új Szó” már régen foglalkozott a még mindig közkézen forgó fasiszta nyomdatermékek ügyével. Rámutattunk arra, hogy 1941 óta évente kb. 1 millióra tehető azoknak a fasiszta irányú nyomdatermékeknek a száma, amelyek napvilágot láttak és ezzel szemben még ma sincs végleges és teljes listája azoknak a sajtótermékeknek, amelyek ebből a szempontból megsemmisítendők. Kétségtelen, hogy úgy a magyar politikai rendőrség, mint a főváros polgári hatóságai, a polgármesterrel az élen, számos intézkedést tettek, hogy ezt a fertőző tényezőt kikapcsolják az új magyar közéletből.

Új Szó

Megjelenés: 1945. július 7. szombat

Szerző:

Hadifogoly hozzátartozók az „ÚJ SZÓ”-ban két-háromsoros üzenetet küldhetnek a Szovjetunióban hadifogságban lévő rokonaiknak. Az üzenetek közlése, természetesen, díjtalan. Néhányhét múlva közölni kezdjük a Szovjetunió hadifogolytáboraiban lévő magyar hadifoglyok üzeneteit is.

Új Szó

Megjelenés: 1945. július 7. szombat

Szerző: Zsombor János

Az „Új Szó” július 5-i számában adatokkal és számokkal bizonyítottuk be, hogy a háborús bűnösök felelősségre vonásának lassú menete Magyarországon a Népbíróság vontatott ütemű munkájának következménye.

Az alanti kimutatásban néhány főbb politikai háborús bűnöst nevezünk meg. Ezeknek ügyét a politikai rendőrség már régen átadtat a Népbíróságnak, de ügyükben eddig még főtárgyalást sem tűz ki a Népbíróság.

Tiszántúli népszava

Megjelenés: 1945. február 27. kedd

Szerző:

Magyarország hadszíntérré válását a lakosság mellett a középületek, lakóházak, kulturális épületek is megsínylették. Szerencsésen menekült meg a debreceni kollégiumi könyvtár, amelyet a bevonuló német csapatok érintetlenül hagytak. A tudományos könyvtárban számtalan, pótolhatatlan kódex, térkép, kézirat található, ezek értéke felbecsülhetetlen.