Média anno...

Se internet, se tévé: „megírta az újság vagy bemondta a rádió”, hogy mit gondoljon a világról az ember. A „szabad nép” mindennapjai előbb a háború, majd a „felszabadulás” terrorja árnyékában, hangzatos című újságok hasábjain, ahol a szabadság volt a szolgaság szinonímája. Valóság - offline.

Új Szó

Megjelenés: 1945. június 19. kedd

Szerző:

A fegyverszüneti egyezmény 12. szakaszának megfelelően 1945. június 15-én Budapesten aláírták a Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetsége kormánya és Magyarország Ideiglenes Nemzeti Kormánya között szovjet területen, a hadműveletek és megszállás következtében Magyarország által a Szovjetuniónak okozott károk megtérítésére szolgáló áruk leszállítására vonatkozó Egyezményt.

Új Szó

Megjelenés: 1945. június 16. szombat

Szerző: Gellért E. – Gyáros L.

Magyarországon ma igen nagy az érdeklődés a Szovjetunió iránt. Az érdeklődők legnagyobb része azonban úgyszólván sötétben tapogatózik. A reakció és a fasizmus 26 éves uralma Magyarországon megakadályozta azt, hogy a magyar nép megtudja az igazságot. Magyarországon ma már senki sem hiszi el azt, amit a reakciós propaganda 26 éven keresztül összehazudott a Szovjetunióról. Sokan szeretnék azonban tudni, hogy ha nem úgy van, hát akkor hogyan?

Új Szó

Megjelenés: 1945. június 16. szombat

Szerző: Kassai Géza

Ha összehasonlítjuk Magyarország nemzetközi helyzetét azzal, amilyen akárcsak egy fél év előtt volt, bátran elmondhatjuk, hogy Magyarország nemzetközi helyzete teljesen megváltozott. Még egy fél év előtt a világ haladó közvéleménye csak a gyűlölet és megvetés hangján nyilatkozott Magyarországról, mint a hitleri Németország utolsó csatlósáról.

Új Szó

Megjelenés: 1945. június 14. csütörtök

Szerző: K. Vasziljev

A Magyar Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezetében hetek óta vita folyik az újjáépítés nagy kérdés kérdéseiről. Egymásután tárgyalják meg a termelés különböző ágainak, az ipari felszerelésnek a szállító eszközöknek problémáit.

Legutóbb Berta József, a kereskedelmi Minisztérium hídosztályának vezetője ismertette a magyar hidak állapotát és megjelölte a feladatok fontossági sorrendjét. Magyarországon egyetlen híd sem maradt épen. Kivétel nélkül mindegyiket elpusztították vagy megrongálták a németek. A felrobbantott hidak folyókban fekvő roncsai kétféle akadályt is jelentenek: lehetetlenné teszik a hajózást és olyan jégtorlaszokat képeznek, melyek súlyos árvízveszélyt idézhetnek elő.

Új Szó

Megjelenés: 1945. június 2. szombat

Szerző: Lévai Béla

Érdekes, újszerű filmet láthattunk pár nappal ezelőtt; elme „Egy nap a Szovjetunióban.” Láttuk a nagy szovjetország egy „szürke”, dolgos hétköznapjának életét, -éjféltől éjfélig. Nézzük meg, mi történik egy ilyen közönséges csütörtöki nap nálunk Pesten, mondjuk egy újságíró szempontjából... –reggeltől estig…

Népszava

Megjelenés: 1945. augusztus 12. vasárnap

Szerző: (S)

A Népszínház utca Budapesten a Blaha Lujza teret köti össze a Teleki térrel. Ezen a helyen játszódik a következő történet, amely vizsgálata során ajánlatos visszautazni az időben. Érdekes, hogy a cikk írója a címben nem a bűncselekményt emeli ki, hanem az utcanevet. Vajon miért tett így?

Ezzel kapcsolatba hozható egy tragikus esemény is, mely 1944 októberében, a nyilas hatalomátvétel után zajlott. A nyilasok első erőszakhulláma válogatás nélkül sújtott le ebben az utcában is a védtelen zsidóságra.

Népszava

Megjelenés: 1945. augusztus 11. szombat

Szerző: Ismeretlen szerző

A Népbíróság fogházának adott otthont a budapesti Markó utca. Ebből az intézményből sikerült elszöknie hét elítéltnek, ami az épület, védelem megerősítéséhez vezetett. Ebben az épületben tárgyalták 1945 után a háborús bűnösök perét, és a kivégzésekre az udvarán került sor. Itt végezték ki Szálasi Ferencet, Imrédy Bélát, Sztójay Dömét, illetve Bárdossy Lászlót is.

Népszava

Megjelenés: 1945. augusztus 11. szombat

Szerző: Hámori László

Mindenkinek ismerős lehet a címben szereplő vezetéknév. Gróf Bethlen István miniszterelnök lemondása, Károlyi Gyula bukása után 1932-től Magyarország miniszterelnöke vitéz jákfai Gömbös Gyula lett 1936-ig.

Az említett kormányfő lánytagjaival kapcsolatban jelent meg a következő cikk 1945-ben. Ebből kiderül, hogy elfogatóparancsot adta ki ellenük. Gömbös Máriáról megtudhatjuk, hogy külföldre menekült, azonban a nővéréről azt állítják, hogy itthon maradt. Az írás egy fontos célt szolgált. Megpróbált magyarázatot adni arra, hogy a régi gárdát le kell cserélni, és „demokratikus” rendőrséget kell létrehozni.

Népszava

Megjelenés: 1945. augusztus 10. péntek

Szerző: Ismeretlen szerző

A minisztertanács 1945 után az államigazgatás legfelsőbb szerve volt. A következő írásból világossá válik, hogy milyen jogkörrel rendelkezett, és milyen feladatot látott el. Mint ahogy a címből is kiderül, ez az intézmény hozott határozatot kormánybiztos kinevezéséről a német lakta területeken. Emellett ez az intézmény ülésén terjesztette be az év végén Nagy Imre, akkori belügyminiszter a sváb kitelepítésről szóló alaprendeletet is.

Új Szó

Megjelenés: 1945. július 24. kedd

Szerző:

A Szövetségközi Ellenőrző Bizottság politikai tanácsnoka, Puskin követ, közölte Gyöngyösi magyar külügyminiszterrel: a szovjet kormány a magyar kormány kérésére hozzájárul, hogy a Szovjetunióban levő magyar hadifoglyok levélbeli érintkezésbe léphessenek hozzátartozóikkal. A levelezés megindulását a magyar külügyminisztérium külön fogja közölni.