Média anno...

Se internet, se tévé: „megírta az újság vagy bemondta a rádió”, hogy mit gondoljon a világról az ember. A „szabad nép” mindennapjai előbb a háború, majd a „felszabadulás” terrorja árnyékában, hangzatos című újságok hasábjain, ahol a szabadság volt a szolgaság szinonímája. Valóság - offline.

Népszavax

Megjelenés: 1945. február 25. vasárnap

Szerző: Kellér Dezsőx

1944. október 16-án nevezték ki Szálasi Ferencet miniszterelnökké, és ezen az októberi hétfőn elszabadult a pokol a zsidó lakosság számára. Következő hónapban Vajna Gábor belügyminiszter kiadott rendeletére Budapesten, a VII. kerületben létrehozták a budapesti gettót. Egészen 1945. január 17-ig (gettó felszabadításáig) az itt összezsúfolódott zsidóságnak rendszeresen szembe kellett néznie a nyilas és német terrorral.
Az alábbi cikk szerzője a munkaszolgálatot is megjárt Kellér Dezső, az érzelmekkel teli sorok bizonyosan ennek a ténynek is köszönhetőek.

Szabad Nép

Megjelenés: 1945. március 25. vasárnap

Szerző: Rákosi Mátyás

A Szabad Nép az MKP (Magyar Kommunista Párt) központi lapja volt. Első száma a második világháború alatt, 1942. február 1-én jelent meg illegálisan. A 4. szám kiadása után, 1942 májusában a rendőrség felkutatta a nyomdát, és bezáratta. Hosszú szünet után, 1944 szeptemberében ­– nehéz körülmények között – újra megkezdte működését, majd decemberben, két hónappal a Szálasi-féle hatalomátvétel után újra megszüntették. Budapest „felszabadítása” után, 1945. március 25-től újjáéledő lap hűen szolgálta előbb a Magyar Kommunista Pártot, majd­ – a Szociáldemokrata Párt beolvasztása után a Magyar Dolgozók Pártját.

Népszava

Megjelenés: 1945. augusztus 3. péntek

Szerző: Ismeretlen szerző

A cikk kapcsán megállapítható, hogy van, ami sosem változik. A sportélet a háború után ugyanolyan fontos szerepet játszott az emberek életében, mint manapság. 1945 nyarán azonban változás volt megfigyelhető. Az itt szereplő írásban említést tesznek egy javaslatból, mely többek között a Budapesti Budai Torna Egylet fasiszta sportolóira, sportvezetőire vonatkozik. Emellett érdemes megvizsgálni kik viselték 1945-ben a válogatott mezét. Az újságcikkből kiderül!

Tiszántúli Népszava

Megjelenés: 1945. március 18. vasárnap

Szerző: Marosán György

A világháború után az egyik legfőbb teendő a földreform megvalósítása volt. Az intézkedést 1945. március 17-én kiadott rendelettel emelték törvényerőre. Kihirdették, hogy a földműveseket földhözjuttatják, és megszűntetik a feudális egyenlőtlenségeket. Mint később kiderült, ez csak egy eszközként szolgált a kommunistáknak a hatalom megszerzésére. A Tiszántúli Népszava hasábjain megjelenő propagandacikk így vezeti be az említett rendelkezést.

Tiszántúli Népszava

Megjelenés: 1945. március 11. vasárnap

Szerző: Ismeretlen szerző

1945 február 11-én fejeződött be a jaltai konferencia, ahol Winston Churchill, Franklin D. Roosevelt, és Joszif V. Sztálin többek között megegyezett a háború utáni európai országok újjászervezésében is. Ennek egyik fontos elemeként Magyarországon is megkezdődött a nyilas uralmat kiszolgálók üldözése, megtörése. A cikk állítása szerint egy „ismeretlen olvasó” gyűjtötte össze az általa ismert nyilas színészek névsorát.

Tiszántúli Népszava

Megjelenés: 1945. március 11. vasárnap

Szerző: B. L.

A budapesti harcok után súlyos kép fogadta a túlélőket. Egykori lakóhelyük, a környék ahol éltek romokban hevert. A főváros épületeinek megközelítőleg csak 30%-a maradt épen. Az ostrom után a lakosság saját kezűleg fogott neki a romok eltakarításának. Ebbe a munkába azonban mások is besegítettek, amiről a következő cikkben tájékozódhatunk.

Népszava

Megjelenés: 1945. március 28. szerda

Szerző: Ismeretlen szerző

1945. március utolsó napjaiban indult meg az háború „utolsó menete”. A Vörös Hadsereg elfoglalta Győrt és Komáromot, melynek dunai hídját a visszavonuló németek március 28. napján felrobbantották. Másnap, miközben már megkezdik a földreform végrehajtását, a szovjetek elfoglalták Zalaegerszeget és Szombathelyet, ezzel egy időben áttörik a német védelmi rendszert, a Margit-vonalat és ekkor menekült el Szálasi Ferenc és társai Dél-Németországba. Az események ebben a hónapban megszámlálhatatlan szálon futottak: egyes városok még német megszállás alatt álltak, onnan 200 kilométerre pedig már egy új rendszer alapjait fektették le.

Népszava

Megjelenés: 1945. március 28. szerda

Szerző: Ismeretlen szerző

A Népszava márciusi cikkében egy debreceni véradó központ életébe nyerhetünk betekintést: a cikk írója maga is átesett a procedúrán, miközben figyeli az ott megjelent embereket is. A központban főként nők foglalnak helyet, nem meglepő ez annak tükrében, hogy hozzátartozóik mindeközben még mindig a háború résztvevői. A leadott vérért cserébe utalványokat, pénzt adtak, amelyet élelmiszerre lehetett beváltani. A hálás magyar nép a túlélésért adta vérét, mintsem a Vörös Hadsereg „felszabadító” tevékenységéért.

Népszava

Megjelenés: 1945. március 29. csütörtök

Szerző: Ismeretlen szerző

A népbíróságokat 1945-ben állították fel országszerte a háborús bűnösök bíróság elé állítása céljából. A Debrecenben megalakult Ideiglenes Nemzeti Kormány már 1944-ben vállalta, hogy megkezdi a háborús bűnösök ügyeinek vizsgálatát, amit 1945-ben rendeletben meg is erősítettek. E feladat vállalásának két esetét olvashatjuk a Népszava március 29-i számában.

Népszava

Megjelenés: 1945. szeptember 1. szombat

Szerző: Ismeretlen szerző

Nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy nem a nép torolta meg Mónus Illés, szociáldemokrata politikus, újságíró halálát: a vádlottak padjára ültetett Weinhardt Géza, volt nyilas kerítette kézre Mónust, rajta azonban nem a nép, hanem a bíróság és a baloldal vett revánsot. Az idilli Markó utcai képet festő cikk írója gondosan ügyelt az ekkori, „kommunista” szóhasználatra, a szemináriumok propagálásra és arra, hogy írásából egy szabad, bűnösöktől mentes Magyarország képe bontakozhasson ki előttünk. Azonban idővel minden rendszer megteremti a maga bűnöseit és a „demokrácia élharcosait”.

Népszava

Megjelenés: 1945. március 27. kedd

Szerző: Ismeretlen szerző

Az 1945-ben megalakult Magyar Államrendőrség Budapesti Főkapitányságának Politikai Rendészeti Osztálya elsődleges feladatának tekintette a háborús bűnösök és segítőik felkutatását az ostrom elvonulása után. Mivel a Magyar Kommunista Párt fő szerveként működött megalakulása óta, így a párt érdekében nemcsak a háborús vétkeseket, hanem saját politikai ellenfeleiket is szívesen látták a vádlottak padján. Kérdés tehát, hogy az irattár dokumentumaiban fellelhető tényleges elkövetők és az utólag „bűnössé tett” személyek aránya mennyi is lehetett valójában.

Megjelenés: 1945. szeptember 2. vasárnap

Szerző: Ismeretlen szerző

Miután 1945-ben elhallgattak a fegyverek, megkezdődött az ország helyreállítása. A romok eltakarítása, a holttestek eltemetése, valamint a közlekedés és az élelmiszerellátás helyreállítása után a mindennapi élet is kezdett visszatérni a mindennapi kerékvágásba. Sorra nyitották meg ajtóikat a kávéházak, amelyek még az ostrom előtti utolsó napokban is működtek. Panaszok érkeznek azonban, hogy a kávéház vendégei között feketézők és bűnözők is vannak, a kávéházak talpra állása ugyanis sokak szerint csak miattuk lehetett ilyen gyors és látványos. Ilyen hangulatban indult meg a politikai rendőrség razziája a kávéházakban és eszpresszókban a későbbi hónapokban.