Magyarország német megszállása után, Bajcsy-Zsilinszky Endre kérésére részt vállalt az ifjúsági ellenállás szervezésében

A szegedi egyetemen szerzett tanári diplomát, majd a Magyar Rádiónál helyezkedett el. 1940-től oktatott a szegedi, majd a budapesti egyetemen néprajztudományt. Magyarország német megszállása (1944. március 19.) után Bajcsy-Zsilinszky Endrével kérésére részt vállalt az ifjúsági ellenállás szervezésében. A háború után részt vett a Független Kisgazdapárt megszervezésében. 1945 és 1947 között a Magyar Központi Híradó Rt. (a Magyar Rádió és a Magyar Távirati Iroda) elnöke volt. A Kisgazdapárt balszárnyán elhelyezkedő “O-csoport” tagjaként a Magyar Kommunista Párttal való szorosabb együttműködést szorgalmazta. Vallás- és közoktatásügyi miniszterként (1947–1950) fontos szerepe volt az egyházi iskolák államosításában. 1950 és 1952 között az országos múzeumügy és a műemlékvédelem irányítója. 1954-től haláláig a Hazafias Népfront különböző vezető tisztségeit töltötte be, 1957-től 1963-ig az ELTE rektora. 1967-től haláláig az MTA Néprajzi Kutatócsoportjának igazgatója volt.