Az Ipoly parti település, filiáihoz hasonlóan heves harcok színhelye volt 1944 telén. A plébánost kilakoltatták, minden vagyona elveszett, csak úgy, mint a rábízottaknak. A plébániára 207 szovjet katona volt beszállásolva, a három településen (Ipolytölgyes, Letkés, Ipolykiskeszi) összesen 25-27 ezer katona volt összezsúfolva.

„A templom tetőzete több találatot kapott, melyek miatt a boltozat több helyen át van ázva. A torony sisakja teljesen szétroncsolódott állapotban van, a harangok azonban épek. Kötélhiányban a toronyban kell harangozni, azonban életveszélyes, mert a tetőzetről és a sisakról a szél fújja a cserepeket és a gerendák maradványait (…) A homlokzatot is több akna érte s a fal azért megbontott állapotban van. A csatornázás teljesen elpusztult, mert az orosz katonák a tetőzet többi részét is megbontva, kályhacsöveknek szedték azt le. (…) Az orgonát teljesen szétdúlták, úgy hogy teljesen használhatatlan, s ugyancsak feltüzelték az ipolykiskeszi iskolától kölcsönzött harmóniumot is. (…) A keresztkút tetejét elvitték, az alépítmény sértetlen. Tegnap találtam rá a tetőre a faluban, pálinkafőzőz üst tetejének akarták használni. (…) A főoltár egészében és nagyjában megvan, csak az eucharisztikus emblémákat törték le róla az angyalok szárnyaival együtt. (…) Felszerelésünket majdnem teljes egészében elrabolták, vagy megsemmisítették még a harcok alatt, amiket eldugtunk, azokat a kiűzetés alatt. (…) A cibórium össze van lapítva, a monstrancia összetörve és szétszedve. (…) Elrabolták az összes oltárterítőket, antipendiumokat és szőnyegeket is, a hajó szőnyegeivel együtt. (…) Az ostyasütő vasat a W. C.-be dobták és elgörbítették, ugyanoda dobták az ostyavágókat is. Ampolnáinkat összetörték, csak a keresztelő kancsó maradt meg. (…) A templom körül orosz halottak fekszenek, szám szerint 11, a szabad térségben pedig futóárkokat és bunkereket ástak. (…)

A harcok alatt [az iskolában] minden pad, felszerelés, törzskönyvi napló, előmeneteli és mulasztási napló, könyvtár, belső berendezés megsemmisült a kántori lakkal együtt, mely teljesen leégett a kántortanító minden vagyonával együtt.

A plébánia ajtó és kapu hiányzik. A kerítés lebontva és bunkerek építésénél használva. A kút és a kútágas megvan, teteje a zongorám tetejével van beborítva. (…) Természetesen a légnyomás a plébánia összes ablakait kivitte s most papirossal és deszkával vannak beszögelve. A tetőzet kapott 3 aknát és 4 bombát, azért erősen meg van rongálva és csurog. (…) A cserépkályhát az oroszok összetörték és ismeretlen helyre hurcolták. (…) A káplán szobából elvitték a vaskályhát, de onnan sem lehetne fűteni, mert a kéménye, melyből a mellette lévő vendégszoba füstje is eltávozik, találat következtében ledőlt. (…) Szobáim, istállóim ajtai feltüzelve, ólaim ajtai felhasználva a bunkerek építéséhez, a kertem drótkerítése ismeretlen helyre cipelve. A kamrám fala kibontva, kocsiszinem falával együtt, ágyúk számára.

Belső berendezésem úgyszólván teljesen megsemmisült a kilakoltatás 4 hete alatt. Iskolai szekrényemből minden iratot megsemmisítettek (hivatalos és magán levelezés). (…) Elpusztították 700 kötet körüli könyvtáramat, ebből csak kb. 90 kötetet tudtam megmenteni összepiszkítva és trágyázva. (…) Természetesen kifosztották kamrámat, élelmiszereimet s most teljesen élelem nélkül vagyok. Magától értetődik, hogy a templompénztári napló, egyházközségi pénztári napló, ügyviteli naplóm is megsemmisült. (…) Kirabolták és a náluk lévő nyugtákat megsemmisítve, még bántalmazták is egyházközségi gondnokaimat is, mert mindhárman az u. n. burzsujok közé tartoztak. (…)

Hanyagság vagy mulasztás nem terheli lelkemet, mert mindent védelmeztem, sokszor az életem kockáztatásával is. Lakásom állandóan az orosz katonák székhelye volt s a kiutasítás előtti napon pontosan 207 katona lakott rajtunk kívül a plébánián, községemben pedig 5-6000, úgy, hogy a három községben [Ipolytölgyes, Letkés, Ipolykiskeszi], hivatalos becslés szerint 25-27000 katona volt összezsúfolva.

A legutolsó 4 napon anyám keskeny szobájában voltunk összezsúfolva. Ott volt az ebédlőm megmaradt bútora, speizem megmaradt berendezése és szám szerint 17 ember. (…)

Még azt jelzem, hogy Ipolytölgyesen és Letkésen, a lehetőség szerint, a templomban és a szabad ég alatt tanítunk, Kiskeszin ezt nem tehettük meg, mert kántortanítónk katonai szolgálatot teljesít, tanítónőnk pedig még nem tért vissza.”

Keresztes János

plébános