A Magyar Királyi Honvédség legfelsőbb irányító szerve, amely kidolgozta annak hadműveleti és felvonulási teveit; javaslatot tett a haderő szervezésére, ütőképességének fokozására, valamint az ország háborúra való előkészítésére és mozgósítására. Irányította a katonai felderítést és az elhárítást, valamint a Magyar Királyi Honvédség kiképzését és egy esetleges háborúra való felkészítését. Élén a Magyar Királyi Honvéd Vezérkar főnöke állt. A trianoni béke előírásai miatt 1938-ig rejtetten, a Honvédelmi Minisztériumba olvasztva működött. A második világháború alatt hatáskörein túlterjeszkedve politikai kérdésekben is állást foglalt, így a Szovjetunió elleni hadba lépés mellett vagy a kiugrási kísérlet ellenében.