Cenzúrázatlanul

Csibész gyerekek, szerelmes fiatalok, szerető anyukák, apukák: pont olyanok voltak, mint amilyenek mi vagyunk.
Az ő életüket azonban szétszaggatta a háború, a nyomor, a betegség, a terror. Visszaemlékezések egy időszakból, amiben az emberek sosem tudták, mit hoz a következő pillanat,
vagy inkább: mit visz el.

Kónya Lajos

Bp. 2014. 320. (Szeghalom, Békés megye)

1945. március 25. vasárnap

Földreform. Írjuk az igényléseket. Vésztjósló jövendölések: nem kell a föld. Az összeírás megcáfolja őket, délben már 320 igénylő. 5000 hold áll rendelkezésre, még holnap egésznap lehet igényelni. Pedig most igazán nincs fölszerelés!

D(él)u(tán) lázam van, éjjel izzadok. Földosztásról álmodom.

Szerk. Perneki Mihály. [Bp.], 1983. 321-322. o. (Székesfehérvár)

1945. március 24. szombat

Egész nap gyönyörű, szép idő volt. Riadó, gép nem volt. Este jött a hír, hogy Veszprém, Zirc elesett. Az oroszok nagy offenzívát visznek előre a Bakonyon, Balaton és Duna között, a németek Komáromnál ellentámadást hajtanak végre, de kérdés, fel tudják- e tartóztatni. Győrt és Pápát ürítik.

|Shvoy Kálmán|

Szabó Imre

Bp. 2001. 123-124. o. (Pest)

1945. március 24. szombat

A szombati nap délelőttjét arra is felhasználtam, hogy az úrvacsorai kenyérhez és borhoz kijárjam a kormánybiztos engedélyét. Meg is adta a 10 kg lisztet és 50 l bort. Ekkor tudtam meg az Andrássy út 132 alatt, hogy a cserepet is kiutalták. Hétfőn kaptam meg az utalványt. Szombaton megtörtént az egyházi beszerzési csoport alakuló közgyűlése is. Utána a parochusok még együtt maradtak. Későn értem haza. Du. a vasárnapi prédikáció bevezetését megírtam, és a rendelkezésemre álló kommentárokat olvastam el.

|Szabó Imre|

A Mátyás-templom Historia domusából 184-185. o. [Kátay Béla plébános bejegyzése]. In: Budavári Mátyás-templom Egyházművészeti Gyűjteménye. (Budai Vár)

1945. február 28. szerda

A Koronázó főtemplom is sok kárt szenvedett. De nem csoda! Járdája tele volt köröskörül ágyúkkal, lőszerkocsikkal és benzintankokkal. Így a templomot is találatok érték. És bizony nagyon megrongálódott. A templom nagytornya annyit szenvedett, hogy már az is csoda, hogy még eddig le nem dőlt. A plafon több helyen beszakadt, a Szentkereszt-oltár előtt nagyobb felületen is. Tetőzete teljesen elpusztult; falai is sok szenvedésről tanúskodnak; a belsejében majdnem térdig ért mindenütt a sok törmelék. Köztudomású volt, hogy a németek a templom nagytornyát, kriptáját, szenes pincéjét, és két sekrestyéjét megszállva tartották. Még a plébánost sem engedték be a templomba, ahol nagy teherautók álltak. Templomunk minden ajtaja feltörve, megrongálva. A bútorberendezés padok és gyóntatószékek teljesen összetörve, a villanyberendezésünk leszaggatva, a pince kiégve. A perselyek felszaggatva és összetörve! Az embernek elszorul a szíve, amikor ezt látja! A templom színes ablakait már 1944. júniusában leszedettük és ládákba rakattuk. Ezeknek – Deo gratias! – semmi bántódásuk nem történt. Ellenben a többi láda tartalma: albák, oltárterítők, karingek és minden nagyobb fehérneműdarab jóformán elveszett. Elveszett sok egyszerű miseruha és palást is, a történelmi értékekből azonban csak a bélés, vagy kisebb darabok: pl. velum, stóla, manipulus hiányoznak. Szőnyegeink is csekély kivétellel hiányoznak. A wertheim szekrényünket feltörve találtam: a benne tartott 4 nép kehelynek pedig csak hűlt helye volt. Egy kehely a XIV., a másik a XV. századból való volt; a másik kettő egészen az új időkből származott.

[Bp.], 2014. 125. o. (Buda, Krisztinaváros)

1945. március 24. szombat

A lelkigyakorlathoz a templomot rendeztük be. A betört ablakok miatt nagy lesz a légvonat, de különben a padok tiszták, sőt a székeket is ide hozták a nővérek kocsin, és a Koronaőr utcai iskolából a harmóniumot. A lelkigyakorlatra olyan zsúfolt volt a templom, hogy el nem hittük volna, hogy ennyi ember maradt Budán. A statisztika szerint csak négy ház maradt épen. A Vérmező a vesztett csata festői harctere. Ameddig a szem ellát milliárd értékű repülőgépek, ágyúk, harckocsik stb. roncsai

Szerk. Perneki Mihály. [Bp.], 1983. 321-322. o. (Székesfehérvár)

1945. március 24. szombat

Egész nap gyönyörű, szép idő volt. Riadó, gép nem volt. Este jött a hír, hogy Veszprém, Zirc elesett. Az oroszok nagy offenzívát visznek előre a Bakonyon, Balaton és Duna között, a németek Komáromnál ellentámadást hajtanak végre, de kérdés, fel tudják- e tartóztatni. Győrt és Pápát ürítik.

|Shvoy Kálmán|

Szabó Imre

Bp. 2001. 123-124. o. (Pest)

1945. március 24. szombat

A szombati nap délelőttjét arra is felhasználtam, hogy az úrvacsorai kenyérhez és borhoz kijárjam a kormánybiztos engedélyét. Meg is adta a 10 kg lisztet és 50 l bort. Ekkor tudtam meg az Andrássy út 132 alatt, hogy a cserepet is kiutalták. Hétfőn kaptam meg az utalványt. Szombaton megtörtént az egyházi beszerzési csoport alakuló közgyűlése is. Utána a parochusok még együtt maradtak. Későn értem haza. Du. a vasárnapi prédikáció bevezetését megírtam, és a rendelkezésemre álló kommentárokat olvastam el.

|Szabó Imre|

[Bp.], 2014. 125. o. (Buda, Krisztinaváros)

1945. március 24. szombat

A lelkigyakorlathoz a templomot rendeztük be. A betört ablakok miatt nagy lesz a légvonat, de különben a padok tiszták, sőt a székeket is ide hozták a nővérek kocsin, és a Koronaőr utcai iskolából a harmóniumot. A lelkigyakorlatra olyan zsúfolt volt a templom, hogy el nem hittük volna, hogy ennyi ember maradt Budán. A statisztika szerint csak négy ház maradt épen. A Vérmező a vesztett csata festői harctere. Ameddig a szem ellát milliárd értékű repülőgépek, ágyúk, harckocsik stb. roncsai.

Szerk. Soós Viktor Attila. Körmend, 2007. (Szombathely)

1945. március 23. péntek

Kezdünk mind nehezebb és nehezebb napokat élni. Ma is kétszer volt riadó, illetve az éjfél utánival háromszor. Norberttől a Himnuszok című könyvet kaptam. Nehéz napokat élünk. A front közeledik felénk. Szörnyű bizonytalanság mindenfelé. A minap – tegnap – 5 nagy riadó volt. Riadók alatt kint voltam a város határában. Éjfélkor robogtam egy katonai kocsin ki a városból. Szörnyű éjjel volt. A lovak trappban futottak. Elgondolkoztam a mellettünk hatalmas tömegben rohanó emberekről, kik szintén a városból igyekeztek. Hatalmas áradat ez.

|Dallos Imre|

Szerk. Perneki Mihály. [Bp.], 1983. 320-321. o. (Székesfehérvár)

1945. március 22. csütörtök

Fehérvár körül nem tiszta a helyzet. Német hír szerint oroszok erős páncélkötelékeket vetnek be Székesfehérvárnál, hogy elvágják a németeket, de a németek Székesfehérvár déli részét (Máriahegy) még tartják. Oroszok elérték Várpalota vonalát, Tatát, és benyomultak a Bakonyba, egyes hírek szerint Szőnynél kiértek a Dunához. Esztergom elesett. Győr-Veszprémben nagy az izgalom, ürítik a két várost, s Komáromot is. Bombázzák is erősen ezeket a városokat. Németek szerint is igen nagy erőkkel támadnak az oroszok.

|Shvoy Kálmán|

Csepregi Imre

Makó, 2011. (Makó, Csongrád megye)

1945. március 22. csütörtök

Ma reggel vettem hírét, hogy a kommunista párt tegnap este a Hagymaházban összejövetelt tartott, vacsorát rendezett, melyre csak úgy tódultak az emberek! Nem csoda, hisz hír szerint hízott ökröt vágtak, és ezt el kellett fogyasztani. Tegnap volt az 1919. évi proletárdiktatúra kikiáltásának évfordulója, s ezt ünnepelték vacsora keretében. Hál’ Istennek, hogy egyéb nem történt.

[Bp.], 2014. 125. o. (Buda, Krisztinaváros)

1945. március 22. csütörtök

Az utolsó lórészeket is elföldeltük. Kedves Angela nővér átjött Pestről, hogy a behozott élelmiszereket átvigye. Bohn gyári munkáscsalád jött szekerekkel, de nem jutottak át a hídon, visszatértek ide éjszakára. Kedves Genovéva nővér megérkezett hazulról, jól felpakolva tápláló élelemmel, vajjal, tojással. Kedves Edina nővér ruhaneműért a környékbeli sváb falvakban élelmet cserélt, 10-15 km-eket gyalogolt nehéz hátizsákkal.