Az Ideiglenes Nemzeti Kormány belügyminisztere (1944–1945)

Népi író, a Nemzeti Parasztpárt megalakításának egyik kezdeményezője, majd 1939-ben alapító tagja. 1944. október-novemberben Szegeden bekapcsolódott a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front szervezésébe. 1944 decemberében Makó jelöltjeként az Ideiglenes Nemzetgyűlés képviselője, majd a december 20-án megalakult Ideiglenes Nemzeti Kormány belügyminisztere lett. 1945-ben a Nemzeti Parasztpárt alelnökévé választották, majd 1947 májusában a párt főtitkára lett. 1949 júniusától 1956-ig különféle kormányzati hivatalokat töltött be (1949–1953: földművelésügyi miniszter; 1953–1954: igazságügy-miniszter; 1954–1955: földművelésügyi miniszter). A forradalom alatt a kormányon belül létesült szűkebb kabinet tagja, miniszterelnök-helyettes. November 2-án a szovjet hadsereg kivonásának részleteiről tárgyaló magyar delegáció vezetőjévé nevezték ki. November 3-án a szovjet titkosszolgálat letartóztatta, de néhány hét múlva szabadon bocsátották. 1957-től azután újra bekapcsolódott a politikai életbe: a Magyar Tudományos Akadémia, illetve a Hazafias Népfront főtitkára lett.