Tízezernyi tömeg jelenlétében folyt le a mártírhalált halt Bajcsy-Zsilinszky Endre temetési gyászszertartása az Országház előtt.

A piros-fehér-zöld lobogóval letakart, koszorúkkal, virágokkal borított ravatal körül jelent voltak a Szövetséges Ellenőrző Bizottság magasrangú katona- és diplomata tagjai, a Vörös Hadsereg képviselői Trajanin ellentengernaggyal és Zamercev vezérőrnaggyal. Budapest városparancsnokéval élükön, a Nemzeti Főtanács és az Ideiglenes Kormány tagjai, a főváros vezetősége, a pártok képviselői, Tarpa község küldöttsége, a honvédség és a rendőrség díszszázada, az ellenállási mozgalom tagjai –a jobbik, a megújhodó Magyarország bátor fiát gyászolók tömegei.

A lelkész imája után Miklós Béla miniszterelnök tartott gyászbeszédet. Bajcsy-Zsilinszkyben a gerinces, bátran kiálló, elveiért meghalni kész magyar hazafit méltatta, aki a múlt év szomorú március 19.-ének előestéjén ezt mondta: „Ha olyan hitvány lesz az ország, hogy ellenállás nélkül tűri a német bevonulást, az én kezemben akkor is fegyver lesz”. Eszméihez hű maradt a börtönben is; szabadulása után pedig az önfeláldozó férfiaknak azon –nem túlságosan nagy- csoportjához tartozott, akik fegyveres ellenállást készítettek elő a németek ellen.

Tildy Zoltán a Független Kisgazdapárt nevében búcsúztatta a párt volt vezérét, majd Puskin, a Szövetségközi Ellenőrző Bizottság politikai tanácsnoka, mondott nagyhatású beszédet, melyet Grigorjev követségi tanácsos tolmácsolt magyar nyelven.

„Bajcsy-Zsilinszky Endre –mondotta többek között a Szovjetunió követe- megértette, hogy igazi hazafi csak az lehet, aki harcol az ellen a politika ellen, amely Magyarország nemzeti érdekei ellen irányul.

Amikor Hitler Németország a Szovjetunióra támadt, de főképpen, mikor Magyarország is háborúba lépett, Bajcsy-Zsilinszky határozottan fellépett a német háború ellen. Követelte, hogy a magyar csapatokat vonják vissza és állítsák bíróság elé a nemzetvesztő kormányt.

A szovjet néphez a gyűlölt fasizmus elleni közös harc fűzi Bajcsy-Zsilinszkyt, akinek bátorságát és következetességét megismertük és nagyra értékeltük. Benne nemcsak szövetségesre, de a Szovjetunió barátjára is találtunk.

Bajcsy-Zsilinszky arról ábrándozott, hogy népe szabad és független legyen. Álmai most valóra váltak, bár neki nem adatott meg, hogy nagy tudását, képességeit a demokratikus Magyarország szolgálatába állítsa. Hősies magatartása a halállal és gyilkosaival szemben méltán váltja ki legnagyobb csodálatunkat. Ilyen nagy férfit csak olyan nép adhat, amelynek joga van függetlenségre, önállóságra, nemzeti kultúrájának felvirágoztatására. Nevét együtt fogják emlegetni a magyar nép hőseinek. Rákóczinak és Kossuthnak nevével,”

Szakasits Árpád a Szociáldemokrata Párt, Kállai Gyula a Kommunista Párt, Kovács Imre a Nemzeti Paraszt Párt, Supka Géza a Polgári Demokrata Párt nevében búcsúzott, majd a szakszervezetek és a magyar ifjúság szónoka beszélt. B. Szabó István államtitkár pedig a magyar parasztság búcsúszavát tolmácsolta.

A szertartás után a gyászmenet a Nemzeti Színház elé kísérte a koporsót, ahol autóra tették, hogy a tarpai, hazai földbe helyezzék örök nyugalomra.

Új Szó

Megjelenés: 1945. május 29. kedd

Szerző: