Solymossy Dezső esperes plébános 1936-tól teljesített szolgálatot a Nógrád megyei Csáb községben, 1945-ben még biztosan itt plébános, hiszen a kárjelentés az ő tollából származik. Azonban az csupán feltételezhető, hogy itt működött akkor is, mikor az ismét csehszlovák uralom alá került Felvidéken 1948-ban letartóztatták és bebörtönözték. Életének, sorsának további alakulását nem ismerjük, de Hetényi Varga Károly azon személyek között tartja számon, akik papságuk miatt szenvedtek üldöztetést.

„…bombakárok jelentése keretében mély tisztelettel jelentem, hogy több napi nehéz harcok után 1944. december 30-án kerültünk az oroszok kezére, akik csaknem három hónapon át itt voltak. A bombázások és ágyúzások következtében a templomunk több találatot kapott. A torony 2 súlyos találatot, de még elégé használható állapotban van. A harangok épek. A templom teteje súlyosan megrongálódott úgyhogy az eső a falakon, a mennyezeten át a templomba csurog. A szentély feletti mennyezet annyira súlyos találatot kapott, hogy a főoltáron veszélyes a misézés, az egyik mellékoltáron vannak a misézések. A sekrestyét az ágyúzás megsemmisítette, használhatatlan, de rajta vagyunk, hogy rövidesen az is használható legyen. Az egyházi szerek és ruhák csaknem teljesen megvannak, bár mindent elkövettünk, hogy mindent megmentsünk.

A plébánia ház több találatot kapott elégé lakható állapotban van. Az egyik iskolaépületünket azonban az ágyúzások teljesen hasznavehetetlenné tették, de a másik is eléggé megrongálódott (…)

A dacsókeszi filiálisi templomban csupán az ablakok törtek ki, a templom maga teljesen ép. Az iskolaépületet azonban súlyos bombatalálat érte. (…)

A kékkői kerületben ezekben a súlyos időkben is mindenki a helyén maradt úgy az én oltártestvéreim, valamint kath. tanerőink is. Mindannyian kivették részüket abban, hogy hiveinknek ezekben a válságos időkben mindenben segítségükre legyenek. (…)”

Solymossy Dezső

esp. plébános