Esztergom Szent István-város helyi lelkészének beszámolójából is kitűnik, milyen heves harcok folytak Esztergomban és környékén. A Mária Valéria-híd középső három nyílását 1944. december 26-án robbantották fel a visszavonuló német csapatok. Ugyanezen a napon a szovjet haderő elfoglalta az érseki székhelyet, melyet 1945. január 7-én a német és magyar csapatok visszafoglaltak. A harcok 1945 márciusában értek véget.

[A templom] teteje nagyon sok apró |: puska és gépfegyver golyó :| találatot kapott, valamint 1 nehéz akna találatot, mely a templom mennyezetét is keresztülszakította. Több száz |: kb. 350 :| cserép megsérült és kicserélésre szorul. Templom valamennyi ablaka kitörött. Az összes ajtókat feltörték az orosz katonák.

A templom felszerelési tárgyai közül egyedül a harmónium rongálódott meg közepes mértékben, minden más épségben maradt. (…) Templom-torony építéshez vásárolt anyagok közül a terméskőnek kb. ¼ részét elhordták német katonák óvóhelyek építéséhez. (…)

[A plébánia] két ízben kapott tető akna találatot, amit azonban sikerült azonnal kijavítani a tartalék cserépből. A plébánia valamennyi ablaka betörött a hónapokon át tartó aknázás következtében. (…) Az épületbe szerelt vízvezeték berendezést orosz katonák erősen megrongálták. Mosdókat összetörték, fürdőkádat megrepesztették, víztartó dobozokat letörték és egy helyen a csövet a falból kiszakították.

Orosz katonák az épület 3 ajtaját feltörték, német katonák pedig egyik szobának, melyben laktak, ajtaját és ablak-redőnyét tették tönkre. (…)

A plébánia udvarán ideiglenesen felállított kamrában, valamint a kamra mellett felhalmozott építési anyagokat: cserepeket, téglát, cementet, kőport, 3 kocsira való állványdeszkát, több deszkát és kőműves szerszámokat (…) a lakosok 90%-ban széthordták.

Helyi lelkész személyi veszteségei: Élelmiszerekben 100%-os, felsőruha, cipő, kabát stb.-ben 40%-os, fehérnemüben 80%-os a háborus veszteség.”

Gyimesi Gyula

helyi lelkész