Letkés, az Ipoly parti település 1944 decemberében heves harcok színhelye volt, a lakosságot kitelepítették a szomszédos községekbe. A visszavonuló német csapatok december 20-án felrobbantották az Ipoly hídját. Csaknem egy héten keresztül tartottak a harci cselekmények, melyek során a falu nagy része, a szőlőhegyen álló Szent Orbán-kápolna, valamint a lelédhídi kápolna is elpusztult. Ipolykiskeszi, mely ma Szlovákiához tartozik, szintén megszenvedte a harcokat. A címben is kiemelt „Sztalin-orgona” (Katyusa) szovjet rakéta-sorozatvető köznyelvi elnevezése volt.

„A templom több Sztalin-orgona lövést kapott. A homlokzaton 3 nagy lyuk tátong és rostaszerűen van kilyukasztva több kisebb lövéstől. (…) Az ajtó mindkét szárnya hiányzik. A harangok megvannak, de alulról nem lehet harangozni, mert nincs harangkötél. A templom tetőzete több aknatalálatot kapva majdnem teljesen elpusztult s azért erősen be van ázva s egyesek véleménye szerint életveszélyes s benne való tartózkodás. (…) Az összes mellékoltárok összetörve és feltüzelve. A keresztkút összetörve és eldöntve. A kegyúri pad elégetve, a gyóntatószékek eltüzelve. A csillár, örökmécses elpusztítva. (…) A templom hajója a keleti oldalon egy Katyusa-lövegtől súlyos sérülést szenvedett, a rést az oroszok tömték be, mert a hidászok a templomot műhelynek használva, majdnem 3 hónapig tartózkodtak benne. A sekrestyét azalatt mészárosok használták s időnként konyha is volt. Magától értetődik, hogy minden szekrény össze van törve, részben pedig feltüzelve.

A templom kegyfelszerelése teljesen megsemmisült a vandál horda keze alatt. (…) A monstrancia és az áldoztató kehely még mindig el vannak rejtve, mert féltjük a gyakran portyázó orosz lovas különítményektől.

Az iskola teteje több találatot kapott, azért teljesen hiányzik róla a cserép és több gerenda és szarufa össze van törve. (…) Az egyik terem ajtaja megvan, a másik teremé hiányzik, az oroszok azért idegen ajtóval pótolták. Az összes felszerelés, szemléltető eszközök, anyakönyvi naplók s a többi naplók megsemmisültek a három hónapos front alatt. A gondnokot kirabolták, egyházközségi pénztárnaplóját megsemmisítették.

A tanítói lakások lakható állapotban vannak, azonban mindkettő anyagilag teljesen tönkretéve, csak alig tudják egy szobájukat bebútorozni. Az oroszok lebontották a kocsiszínt, eltüzelték a fából készült W. C.-t. Leégették a deszkákból készült kerítést, valamint az ólakat is.

Természetesen megsemmisült az ifjusági, segély és tanítói könyvtár is.

Elbontották a temető hullaházát, a község határában álló fájdalmas anya kápolnáját is. Ez történt Tölgyesen is a temetőnél, mely körül van véve és át is van szőve futóárkokkal és bunkerekkel. (…)

Ipolykiskeszi

A templom teteje egy aknát kapott, azonban a szentély, a keleti oldalának aljában, aknát kapott, az üreget már betömtük. Az ablakok ki vannak törve és a tetőzet hiányossága miatt nagy foltokban beázott. A berendezése majdnem sértetlen, csak a felszerelése hiányos. (…)

Az iskola tetőzete részben lehordva, belső felszerelése teljesen megsemmisült, még a németek feltüzelték a padokat és elhordták a szemléltető eszközöket. A hirtelen ránk zúdult harcokban pedig az összes naplók, anyakönyvek, könyvtár és belső berendezés semmivé lett. Az iskola jelenleg ajtó és ablakok nélkül van, a W. C.-t is lerombolták. (…)

Még azt jelzem, hogy Ipolytölgyesen és Letkésen, a lehetőség szerint, a templomban és a szabad ég alatt tanítunk, Kiskeszin ezt nem tehettük meg, mert kántortanítónk katonai szolgálatot teljesít, tanítónőnk pedig még nem tért vissza.”

Keresztes János

plébános