A Szovjetunió és szövetségesei hadifogolytáboraiból mind nagyobb számmal hazatérő volt hadifoglyok és a deportáltak nagy számban való megérkezése új, nehéz és felelősségteljes feladat elé állította a magyar kormányt. E kérdések megoldásával a kormány Millok Sándor államtitkárt bízta meg. Az egész magyar közvéleményt érdeklő kérdésben munkatársunk Millok Sándor államtitkárhoz, a hadifogoly- és deportáltügyek kormánybiztosához fordult. A kormánybiztos az Új Szó számára a következő nyilatkozatot adta:

„Magyarország mai rossz gazdasági helyzetében a hazatérő hadifoglyok és deportáltak elhelyezése és ellátása igen nagy nehézségekkel jár. A magyar kormány azonban mindent megtesz, hogy ezeket a nehézségeket áthidalja. A közellátási minisztériummal karöltve kormánybiztosságom a lehetőségekhez képest biztosítani fogja a hazatérők elhelyezését, ellátását és a betegek orvosi kezelését. A nyugatról megérkező foglyok és deportáltak részére két gyűjtőtábort állítunk fel. E táborokban mintegy 50-60.000 főt fogunk tudni elhelyezni. A gyűjtőtáborokra azért van szükség, mert

a magyar demokrácia nem engedheti meg, hogy a magyar nép nyugatra menekült ellenségei, hazaárulók, németbarátok és nyilasok hazaérkezésük után tovább folytathassák a polgári életben népellenes működésüket.

A hazaérkezőket e táborokban gyorsított igazolási eljárásnak fogjuk alávetni. Súlyt helyezünk arra, hogy mindazokat, akik népellenes tevékenységet nem fejtettek ki, a legrövidebb időn belül hazakerüljenek szeretteikhez. Az elv az, hogy egyetlen ember sem maradjon három-négy napnál tovább a táborban.

Mintegy 80.000 névből álló névsor áll rendelkezésünkre, melyben a háborús bűntettekkel vádoltak nevei vannak feltüntetve.

E névsor alapján a kiválogatás gyorsan fog menni. Mindenki, aki a gyorsított kihallgatások folyamán ártatlannak bizonyul (és ez a nagy tömeg), azonnal megkapja leszerelő és elbocsátó levelét. Ezek rögtön kihallgatás után, egy másik asztalnál megkapják a katonai leszerelő levelüket és gondoskodás történik azonnali hazaszállításukról. A leszerelt katonák azonnal megkapják hátralékos ellátmányukat is. Katonának tekintjük nemcsak a magyar honvédség tagjait, hanem a hazatért munkaszolgálatosokat és a Németországba hurcolt polgári munkásokat is.

A munkálatok megkönnyítésére lét kirendeltséget alakítunk, az egyiket Salzburgban, a másikat Bécsben. Ezek fogják összehangolni a problémákat a Szövetséges Ellenőrző Bizottsággal.

A rádiót felkérjük arra, hogy időközönként híreket közvetíthessünk a nyugaton tartózkodó hadifoglyok és internáltak részére.

Azt akarjuk, hogy a hazatérők, ha szétbombázott országba érkeznek is, -de érezzék, hogy hazajönnek. A pályaudvarokon mindenütt ünnepélyesen fogadjuk őket. A karitatív magyar egyesületek teljes felkészültségükkel vesznek részt ebben a munkában. Kormánybiztosságunk reméli, hogy az egész magyar társadalom bevonásával a hazatérők a legrövidebb időn belül szeretteiknél lehetnek és élelemben, orvosi ellátásban nem fognak hiányt szenvedni.

-Helyettesem, Tömpe András rendőrezredes és én, el fogunk járni Vorosilov marsall úrnál, hogy a hazatérők szállítási és ellátási nehézségeinél az orosz hatóságok segítségét kérjük. Biztosak vagyunk abban, hogy a Szovjetunió, amely annyiszor mutatott már jóindulatot irányunkban, most is segítségünkre lesz”.

Munkatársunk ezután Tömpe András rendőrezredeshez fordult, aki a következőket mondotta:

„Feladatom abban áll, hogy a legrövidebb időn belül szelektáljam a rövidesen hazatérő százezreket. Az emberiesség nagyvonalúságot parancsol. Technikai szempontból nagyon fontos, hogy a táborok lakossága 4-5 naponként cserélődjék. Az ellenőrzési eljárást tehát igen gyorsan kell lefolytatni. Mindenkit, aki kétségen kívül bebizonyítja, hogy deportált volt, ezenkívül a rokkantakat, betegeket és a gyermekes anyákat azonnal hazaengedjük. A többiekre vonatkozólag elvben két eljárás van

A Szovjetunió területéről visszaérkező hadifoglyok esetében az eddigi tapasztalatok szerint nincsen szükség beható politikai vizsgálatra.

Azok a hadifoglyok, akik a Szovjetunió területén tartózkodtak és saját szemükkel látták az ott folyó áldozatos munkát és nagy kultúrát és érezték a szovjet hatóságok messzemenő jóindulatát, valamennyien látják a demokratikus rend előnyeit és a Szovjetunióban látott demokráciától áthatva minden további nélkül bele fognak tudni illeszkedni Magyarország demokratikus újjáépítésébe. A román, osztrák és általában a nyugati táborokból visszatérők között azonban sokan vannak olyanok, akik meggyőződésből az utolsó pillanatig harcoltak a németek mellett. Ezeket gyors, de alapos vizsgálatnak vetjük alá.

Ha a hazaérkezett a rendelkezésünkre álló háborús bűnösi névsorokban nem szerepel és a kihallgatás alapján sem bizonyul bűnösnek, tovább engedjük lakóhelyére, ahol az illetékes rendőrhatóságnál kell jelentkeznie. A jelentkezési kötelezettség teljesítését ellenőrizzük és a nem teljesítőket internáljuk. Akiket bűnösnek találtunk, azokat internáljuk, illetőleg bűnüknek megfelelően a népügyészségnek adjuk át.

Remélem, hogy a fennálló anyagi nehézségek ellenére is a lehető leggyorsabban el fogjuk tudni végezni a ránk váró munkát, annál is inkább mivel Magyarország gazdasági helyzete követeli, a politikai helyzet pedig lehetővé teszi, hogy a távollévő százezrek ismét részt vehessenek a felépítés munkájában.”

Új Szó

Megjelenés: 1945. szeptember 8. szombat

Szerző: Millok Sándor államtitkár és Tömpe András rendőrezredes nyilatkozata