A szovjet csapatok elfoglalják a Citadellát. Az éjszaka folyamán a budai Vár mintegy 40 ezer főnyi [20 ezer főnyi] német és magyar védője Karl Pfeffer-Wildenbruch SS-tábornok vezetésével megkísérli a kitörést az ostromgyűrűből.

Rákosi Mátyás beszédet mond a debreceni Arany Bika szállóban; 1919 óta ez az első nyilvános magyarországi szereplése.

Ravasz László dunamelléki református püspök elsőként szólítja fel bűnbánatra az egyházat.

Az Operaházban, az épület földszinti ruhatárában előadják Kodály Zoltán Missa brevisét.

Megszületik a jaltai nyilatkozat a felszabadított Európáról. Megegyeznek, hogy a három hatalom Németországban átveszi a legfőbb hatalmat; a jóvátétel összege 20 milliárd dollár lesz, amelynek fele a Szovjetuniót illeti. Lengyelország határait, nyugati kompenzáció mellett, keleten hozzávetőlegesen a „Curzon-vonal” mentén húzzák meg; a kelet-európai kisállamokban ideiglenes koalíciós kormányokat hoznak létre a demokratikus pártok részvételével. A Szovjetunió belép a Japán elleni háborúba, és beleegyezését adja az ENSZ alakuló közgyűlése összehívásához.

A Gestapo emberei a budai Várban kivégzik Kudar Lajos csendőr ezredest, az Államvédelmi Központ helyettes, Ujszászy István tábornok letartóztatása utáni tényleges vezetőjét, aki aktívan támogatta az ellenállást.